2018. július 4., szerda

Dr. Rónyai Lajos: „Matematika és szépség”

Fotó: www.mindentudas.videotorium.hu
Dr. Rónyai Lajos, akadémikus, egyetemi tanár (1), a Baráti Kör 2018. évi egyik gróf Széchenyi György-díjasa a 250 éves jubileumi ünnepségen, 2015. október 14-én volt vendége az alma maternek. Az "Egy gimnazista emlékei" sorozat előadójaként a „Matematika és szépség” kapcsolatának felvázolásával ejtette ámulatba közönségét. 1973-ban végzett egykori diákunk, témája végeztével, istvános emlékeiről és a tanulásról is beszélt. Az eseményről anno Gábor Erika tudósította a Kalocsai Néplap olvasóit (2).  

A tudós szakmai portréját felvillantó összeállításom második felében tudománynépszerűsítő munkáját idézem meg az MTV Mindentudás Egyetemén tartott előadásának ajánlásával („Elliptikus görbék – a geometriától a titkos kommunikációig”).



Gábor Erika: A matematika szépsége (Kalocsai Néplap, 2015.

Pithagorasz-tétel többféle
magyarázatának egyike a kivetítőn
(...) Régi osztálytársak, tanárok, és mai középiskolások gyűltek össze nagy kíváncsian, hogy a sokak számára félelmetes matematika tudomány másik oldalát: a szépségeit megismerhessük. Rónyai Lajos remekül szerkesztett előadásában irodalmi idézetek, ábrák, képek segítettek szemléltetni, hogy miért és miben szép - és életünknek milyen sok területét szövi át a matematika. 

Pólya György, a világhírű tudós szerint „a matematikában a szépség azt jelenti, hogy erőfeszítés nélkül látjuk az igazságot”. Bertrand Russel angol matematikus, filozófus még tovább fokozza: „A matematika nemcsak igazság, hanem fennkölt szépség is - hidegen és szigorúan szép, mint a szobrok, nincs hatása természetünk gyarló vonásaira… olyan fenségesen tiszta és szigorú tökéletességre képes, mint a legnagyobb művészi alkotások." 

A makett 7 végtelen hosszú hengert
(a lényeges részletekben) mutat be,
amelyek páronként érintik egymást(3) 
Rónyai Lajos bebizonyította, hogy a matematika szerves része a művészetnek éppúgy, mint a mindennapjainknak, hiszen a költészettől a képzőművészetig mindenütt jelen vannak törvényszerűségei, de az időjárási előrejelzések, az orvosi képalkotási módszerek, a genetikai kód algoritmusai éppúgy nem nélkülözhetik, mint a biztonságos információcsere (pl. banki átutalás) és a szimulációs eljárások. Bármilyen hihetetlen, de a kalocsai Szentháromság szoborban is fellelhető egy matematikai törvényszerűség, amelyről maga az előadó is bevallotta, hogy nem az alkotáson vette észre, hanem Claudio Magris: Duna című könyvében lelt rá az összefüggésre. 

Grabiczáné Fekete Zsuzsanna, a gimnázium igazgatóhelyettese mutatta be Rónyai Lajos életpályáját, majd az előadás végén megkérdezte, mennyire volt fontos számára a gimnáziumban töltött négy év. A válasz az volt, hogy "egész életét meghatározta az az inspiráló, szellemi légkör, és igényesség, amelyet tanáraitól, továbbá az a közösség és nevelés, amelyet a kollégiumtól kapott". 
- Megértettem az eltelt évtizedek alatt, hogy nagyon sok érdekes dolog van, amit érdemes tanulni, amivel érdemes foglalkozni – mondta az akadémikus arra a kérdésre, hogy szerinte mit tanuljon a mostani nemzedék – Az a fontos, hogy legyen benne komoly tréning, hogy megmozgassa a szellemet. Legyen benne sok tudnivaló, sok gondolkodnivaló, és akkor majdnem mindegy, hogy az biológia, geometria, vagy genetika – csak legyen benne kihívás, ami megmozdítja, és erőfeszítésre készteti azt, aki műveli. 





Dr. Rónyai Lajos: Elliptikus görbék – a geometriától a titkos kommunikációig
MTV Mindentudás Egyeteme, 2005. december 12.

"Az elliptikus görbék a matematika különösen gazdag, sokféleképpen szemlélhető alakzatai. Egyik érdekességük, hogy a pontjaikon értelmezhetünk egy az összeadáshoz hasonló műveletet - ezzel kapcsolatos a jelenkori matematika egyik leghíresebb nyitott kérdése, Birch és Swinnerton-Dyer sejtése, melynek megválaszolásáért 1 millió dollárt ígér egy amerikai alapítvány. 
Az előadás ezen túl érinteni fogja az elliptikus görbéknek a nevezetes Fermat-sejtés bizonyításában játszott meglepő szerepét is. Végül szót ejtünk M. C. Escher Képtár című litográfiájáról is." (Forrás: Mindentudás Egyeteme Videotorium)


Dr. Rónyai Lajos: "Elliptikus görbék – a geometriától a titkos
kommunikációig" c. előadása, ill. bemutatkozó interjúja
idekattintva tekinthető meg.

Jegyzetek:
(1) Az ELTE matematikus szakán szerzett diplomát 1979-ben. Ezután az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében dolgozik, ahol jelenleg az Informatika Kutatólaboratórium vezetője. 1989-től tanít a Budapesti Műszaki Egyetemen, itt 2001-től az Algebra Tanszék vezetője. 2001-től az MTA levelező tagja. Kutatásaiban elsősorban az algebra és a számítástudomány határterületein levő kérdésekkel foglalkozik. Vendégkutatóként két tanévet töltött az Egyesült Államok egyetemein (University of Oregon és University of Chicago).
(2) A cikk részletét a következőkben a szerző, Gábor Erika engedélyével közlöm.
(3) A makett elkészítésében a CNC nevű homokmégyi cég segített (G. E.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése