2018. július 4., szerda

Alma materünk büszkeségei: Kiss Benedek és Dr. Rónyai Lajos


A Kalocsai Szent István Gimnázium Diákjainak Baráti Köre 1990-ben alapította a Gróf Széchenyi György-díjat (1). Az elismerést az elnökség azoknak a volt gimnazistáinknak ítéli oda, akik a Baráti Kör, illetve Kalocsai Szent István Gimnázium működését, kulturális, sport, tudományos, oktatási programjait jelentősen segítik, illetve azok életében tevékenyen rész vesznek, vagy tudományos, művészeti, kulturális és szociális területen kiemelkedő szakmai eredményeikkel volt iskolájuk jó hírét öregbítik. 


Az idén két volt diákot részesített ebben az elismerésben a Baráti Kör: Kiss Benedeket (b) és Dr. Rónyai Lajost (j)
Kiss Benedek, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának tagja, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító, 1961-ben érettségizett Kerekes Bálintné osztályában. 
Dr. Rónyai Lajos matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az algebrai alkalmazások és a számítástechnika algoritmusainak neves kutatója. 1973-ban érettségizett Bagó Lászlóné osztályában. 


Emléktábla könyvtárunkban

A Baráti Kör 2018. évi nagy találkozóján, május 12-én, dísztermünkben, a hagyományos ünnepi program záró eseményeként került sor a Gróf Széchenyi György-díjak kiosztására. Az idei kitüntetetteket a vezetőség tagjai nevében Hajdu István, elnök méltatta.

Dr. Rónyai Lajost tudományos munkásságáért, továbbá a Kalocsai Szent István Gimnázium 250 éves jubileumi ünnepségei rangjának emeléséért, Kiss Benedeket pedig irodalmi munkásságáért, továbbá az alma mater iránti el nem múló szeretetéért részesült az elismerésben.

Mivel Kiss Benedek egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy személyesen jelenjen meg, ezért helyette barátja és egykori padtársa, Bakos Péter vette át a díjat.

A program végén a Baráti Kör tagjai megkoszorúzták az épület emeletein lévő emléktáblákat. (Fotó: Magony Martin)








Alkotói pályaképek

Antológiájuk előszavában Nagy László
ezt írta: „Csak a vers fontos.
A vershez sokféle erő kell. Én a
jövőre nézve is: hiszek az ő erejükben.”

Kiss Benedek életét és műveit (lásd a költő nevére kattintva) blogomon már több alkalommal is bemutattam, így itt és most csak egy rövid önéletrajzát idézem:

"1943- ban születtem az Alföldön, Bács-Kiskun megyében, háborúban. Ott töltöttem gyerekkoromat, ifjúságom első felét, onnan valók meghatározó lét-élményeim, köztük a legfontosabb: a sík vidék és a sík mondatok. 
Kalocsai gimnazista korom után, 1961- ben kerültem Budapestre, ahol elvégeztem az ELTE Bölcsész Karát, s azóta is fővárosi vagyok.

Gyerekkoromtól költő szerettem volna lenni, annak is tartottam magam (mások is!), de igazi, vállalható verseket egyetemista koromban kezdtem írni, s tagja voltam az ott szerveződő Kilencek, azaz Elérhetetlen föld antológiában jelentkező baráti és költői csoportnak. Addig-addig jártam Szigligetre, az Írók Alkotóházába, míg a szomszédos Szent György-hegyen szőlőt és présházat vettem. Attól kezdve szőlőt is műveltem, s kis tanyánk nyaranta találkozó helye volt író és költő barátaimnak, ugyanakkor a táj szépsége újabb ihlető forrása lett verseimnek. 
Saját verseim mellett sokat fordítottam a bolgár költészetből, általában kortársaimat, s több kötetem is jelent meg ebből, kiegészítve saját munkáimat." (Forrás: www.iroszovetseg.hu)



Az algoritmusokkal és adatszerkezetekkel
kapcsolatos ismereteket feldolgozó szak-
könyv nélkülözhetetlen a programozással és
 programok tervezésével foglalkozók számára.
Rónyai Lajos (a szakmai munkásságát felvillantó összeállításomat lásd a  tudós nevére kattintva) 1955-ben született Szekszárdon, gyermekkorát Gerjenben töltötte.
A kalocsai (akkori nevén) I. István Gimnázium és a dr. Szvétek Sándor vezette Hunyadi János Kollégium növendéke.
Az érettségit követően az ELTE TTK matematika szakán 1979-ben diplomázott.
Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) kezdett dolgozni. 1987-ben tudományos főmunkatárs, majd az Informatikai Laboratórium vezetője. 2008-ban irányította a kutatóintézet Számítástudományi Kutatócsoportját, és közben oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen is. 1998-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a BME algebra tanszékén, amelyet 2001-től vezetett is.
Két alkalommal oktatott (visiting assistant professor, ill. vendégoktató) az USA-ban, Oregon, majd Chicago egyetemén.
1987-ben kandidátusi, 1999-ben akadémiai doktori címet szerzett. 2001-től levelező, 2007-től pedig rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Több tudományos szervezet munkájában részt vesz.

Kutatási területe: számítástudomány, ezen belül elsősorban algoritmusok, adatbázisok és szimbolikus számítások. Az algebra alkalmazásai, diszkrét matematika. Több könyvet írt, és számos tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője.
Munkásságát Akadémiai Ifjúsági-, Kalmár László-, Benedikt Ottó-, és Bolyai Farkas Díjjal ismerték már el.

Rónyai Lajos rendkívüli elméleti tudású kutató, aki sokrétű matematikai ismereteit eredményesen alkalmazza számítástudományi problémák vizsgálatában. A szakmai utánpótlás nevelésében egyetemi oktatóként, tudományos témavezetőként és sikeres szakkönyvek szerzőjeként működik közre. (Forrás: www.algebra.hu)

Jegyzetek:

Forrás: www.geni.com

(1) Gróf Sárvár-felsővidéki Széchenyi György (1889 – 1938) katolikus politikus, országgyűlési képviselő, a Korunk Szava, demokratikus, keresztény liberális, náciellenes folyóirat (1931-1944) alapítója, szerkesztője. 
Középiskolai tanulmányait a kalksburgi és a kalocsai jezsuita gimnáziumban folytatta, érettségi vizsgáját Kalocsán tette le 1908-ban. Majd elvégezte a kassai Gazdasági Akadémiát és a Jogakadémiát, végül Münchenben az erdészeti egyetemet.

1914-ben huszártisztként vett részt a világháborúban; 1917 – 18-ban Zemplén vm. főispánja volt.

Egyik alapítója és vezérigazgatója volt a Központi Sajtóvállalat Rt.-nek, mely katolikus folyóiratok megjelentetését tervezte –

1931-ben fiatal katolikus írókkal és újságírókkal létrehozta a Korunk Szava c. folyóiratot, amelynek haláláig kiadója és felelős szerkesztője volt. Munkatársaival a római katolikus egyház konzervatív folyóirataival szemben egy demokratikus színezetű, haladó katolikus álláspontot (neokatolicizmus) igyekezett kialakítani.
Az 1935-ös választásokon a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben a tokaji kerületből mandátumot nyert. Parlamenti felszólalásaiban állást foglalt a társadalmi felzárkóztatás és az egyház társadalmi tanítása mellett, aggályait fejezte ki a növekvő német befolyással kapcsolatban, interpellációt nyújtott be az Anschluss nyilvános elítélésére és ellenezte az első zsidó törvényt. (Forrás: www.mek.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése