2018. május 4., péntek

"A legéletközelibb tantárgy" - Interjú Kenyeres Évával tanulmányi versenyeiről


Kenyeres Éva, 12. C osztályos diákunk tehetsége, szorgalma, több éves kitartó munkája nyerte el idén márciusban a jutalmát: a Kémia OKTV döntőjében a 10. helyen végzett, néhány nappal később pedig, a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen a 21. helyezést ért el. Utóbbi versenyen, mivel gimnáziumi éveik alatt minden évben bejutott az országos döntőbe, különdíjat is átvehetett.
Gratulálunk az eredményekhez  Évának és felkészítő tanárainak: Hajduné Dienes Szilviának, Thuránszky Rudolfnak és Kenyeresné Horváth Andreának!

A kémia szeretetéről, a versenyzés tapasztalatairól Évát osztálytársai, Orbán Annamária és Varga Norbert kérdezi. Posztunkban a felkészítő tanárt, Hajduné Dienes Szilvia is megszólal. A fotókat Hartai Henrikné és Magony Martin készítették.

- Milyen kapcsolatban vagy a kémiával? Mióta érdekel, és miért pont a kémia? 
- Általános iskolás korom óta ez a kedvenc tantárgyam, és a gimnáziumban az is megfogalmazódott bennem, hogy a későbbiekben is ezzel szeretnék majd foglalkozni. Leginkább azért szeretem, mert ez az egyik legéletközelibb tantárgy és rengeteg benne a logika is!  A számításos feladatok rengeteg kreativitást igényelnek, ami pedig mindig kihívást jelent számomra. 

- Hogyan értesültél a versenykiírásról? Mit kell tudnunk erről a versenyről? 
- Legelőször, még évekkel ezelőtt, szüleimtől hallottam az OKTV-ről. Ők úgy emlegették, mint a legrangosabb középiskolai versenyt, melyet minden tantárgyból megrendeznek, és a legsikeresebb versenyzőket felvételi pluszpontokkal jutalmazzák. A kémia OKTV három fordulóból áll, és két kategóriában versenyeztünk, a kémiaórák számától függően. (1)
Eredetileg csak matematikából akartam indulni a versenyen, de miután tizedikben az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny országos döntőjébe jutottam, úgy döntöttem, megpróbálkozom a kémiával is. A tavalyi évben csak egy-két pont választott el a második fordulóba jutástól, így idén újra nekifutottam, és sikerült egészen a döntőig eljutnom. 

- Mennyit készültél a versenyre? 
- A felkészülést az idei versenyre már augusztusban elkezdtem. Természetesen sokat segített a tavalyi gyakorlás is. Oldottam a korábbi évek feladatsorait és folyamatosan ismételtem az elméletet. A tanév kezdete után már leginkább csak a hétvégéken jutott időm erre, viszont így is sok feladatsort sikerült átnéznem.
A döntőre – ahol már gyakorlati feladatot kaptunk - való felkészülésben nehézséget jelentett, hogy néhány anyaggal illetve eszközzel nem rendelkezett a gimnázium laboratóriuma. Még tavaly nyáron részt vettem az MTA által szervezett AKI Kíváncsi Kémikus kutatótáborban, melyre egy pályázaton keresztül jutottam be. Az ottani ismeretségeim kapcsán lehetőségünk adódott, hogy egy napra felmenjünk Budapestre, és az MTA laboratóriumaiban készüljünk a versenyre.

- Mikor volt az első forduló, és milyen feladataid voltak? 
- Az első fordulóra novemberben került sor, és mindenki a saját iskolájában írt meg egy feladatsort, ami 100 pontos volt, elméleti és számítási feladatokat tartalmazott körülbelül fele-fele arányban. A második fordulót januárban tartották, megírásához Szegedre kellett utaznom. A feladatsor felépítése hasonló volt az elsőhöz, csak nehezebb feladatokat tartalmazott. Mindkét fordulóban 5 órát kaptunk a megoldására. 

- Számítottál-e arra, hogy bekerülsz a döntőbe? 
- Mikor kijöttem a második fordulóról, nem tudtam, mire számítsak: végigdolgoztam az öt órát, még ebédszünetet sem tartottam, de így is épphogy végigértem a feladatokon! Átnézni őket azonban már nem volt időm. A verseny után többen mondták, hogy nekik az utolsó egy vagy két feladatra már nem is volt idejük. Úgy éreztem, jó jel, hogy mindenhova írtam valamit, viszont mivel a megoldókulcsot nem ismertem, nem tudtam hány feladatot rontottam el. A verseny után egy-két héttel nyilvánosságra hozták a megoldásokat. Ekkor már tudtam, hogy nem sikerült rosszul, de azért arra nem számítottam, hogy 18. helyen fogok döntőbe jutni! (Mosolyog) 

- Hogyan szervezték meg a döntőt? Hány résztvevő volt, voltak-e ismerőseid? 
- A döntő március 24-én, szombaton 10 órakor kezdődött, előtte nap utaztunk fel Budapestre. Az ELTE két szakkollégiuma ingyenes szállást biztosított a résztvevőknek, ezt igénybe is vettük. Két kategóriában versenyeztünk, az enyémben 32 versenyző jutott be a döntőbe. A nyári kutatótáboros ismerőseim közül sokakkal találkoztam a döntőn.

- Miként zajlott a döntő? 
- Az első két fordulóval ellentétben itt laboratóriumi kísérleteket kellett végrehajtanunk. A helyszín az ELTE Természettudományi Kara volt. 10 órakor tartottak egy rövid, 10-15 perces megnyitót, ahol leginkább a versenyre vonatkozó információkat mondtak el: hol találjuk az öltözőt, melyik laboratóriumokban leszünk, és mindenekfelett, hogy "ne izguljunk, hiszen már az is nagy dolog, hogy idáig eljutottunk, fogjuk fel egy kalandnak a versenyt"! Rövid szünet után, mialatt mindenki lepakolt, felkísértek minket a laboratóriumokba. A döntő az előző években 2 vagy 3 különálló feladatból állt, ám idén egyetlen hosszú feladatot kaptunk, mely több kisebb részből állt. (2)
A verseny elején volt negyed óránk, hogy átolvassuk a feladatsort, ami egy kicsit kevésnek bizonyult, én csak a feléig jutottam el ... Ezután kezdhettük a munkát. Feladatunk egy kálium-, króm- és oxalátionokból álló kristályos vegyület vizsgálata volt. Legelőször elő kellett állítanunk az anyagot, majd egy előre elkészített minta tulajdonságait vizsgáltuk: kristályainak, porának, oldatának színét figyeltük meg, majd tömegszázalékos összetételét és kristályvíztartalmát határoztuk meg. 
Gondot okozott, hogy öt ember jutott egy mérlegre, így mindig várni kellett egymásra. Az előre kiszabott idő is kevésnek bizonyult. Mivel a 4 óra lejártával még mindenki dolgozott, a szervezők meghosszabbították a munkaidőnket 20, majd még 10 perccel.

- Hogy bírtad  a hosszú időn át való összpontosítást?
- A munka alatt kötelező volt egyszer szünetet tartanunk. Ekkor kimehettünk a büfébe, ahol kaptunk szendvicset, innivalót és csokit. Ezalatt azonban  tilos volt egymással beszélgetnünk, amit egy felügyelő figyelte. 

- Hogyan értékeled a szereplésedet? 
- (Az eredmény a következő héten csütörtökön jött meg.) Nagyon örültem neki, mikor megtudtam, hogy tizedik lettem, mert eredetileg a célom az volt, hogy az első húszba bejussak, ennyi okos versenyző között! (Mosolyog) 

- Szeretnél-e a jövőben is a kémiával foglalkozni? Szerepel-e ez a tudomány a továbbtanulási terveidben? 
- A felvételi jelentkezésemet a veszprémi Pannon Egyetem vegyészmérnök szakára adtam be, az egyetem elvégzése után pedig az iparban szeretnék elhelyezkedni.


Interjú Hajduné Dienes Szilvia, szaktanárral a felkészülésről

- Mivel, hogyan motiválja tanítványait a versenyekre?
- Nagyon gyorsan kiderül, néhány hét – hónap alatt a diákokról, hogy ki az, akinek "affinitása" van a versenyzéshez! Számukra azután minden lehetőséget me gadok, hogy kibontakoztathassák a tehetségüket. Megmutatom nekik a versenyfelhívásokat, s utána megkezdődik a közös munka. 

Évával nehéz volt-e a felkészülés?
Éva nagyon régóta foglalkozik a kémiával, már 9.-ben nagyon gyorsan kiderült, hogy nagyon érdeklő! Már akkor elkezdtük a munkát, az alapórákon, majd az  Irinyi versenyre való felkészüléssel folytattuk... Vele (mosolyog) nagyon könnyű dolgozni: nagyon motivált, szorgalmas diák, aki rengeteg energiát fordít -  a szabadidejéből - a kémiára! S mindez most, 12.-ben, a kémia OKTV  eredményében csúcsosodott ki...

- Mikor indult az OKTV-re való felkészülés?
- 11-es korában vágtunk először neki az OKTV-nek, de akkor - mivel nem emelt szinten, tagozatos rendszerben tanítjuk/ tanulják a kémiát az Istvánban - komoly eredményt nem ért még el. Tavaly nyáron ismét elkezdtük a felkészülést, 12. ben már több esélye volt! Önállóan is sokat készült, utánanézett az egyes témáknak. Feladatsorokat oldott meg, a problémás részeket pedig mindig megbeszéltük. Az országos döntőre azután már laborgyakorlatokat is végeztünk, amit lehetett, azt helyben, ill. elmentünk az MTA kutató laboratóriumába, Budapestre is. 

Hogyan élte meg a tanárnő a sikert?
- Hihetetlen boldogságot éreztem, nagyon örültünk neki! ... Ez (mosolyog) a munkák jutalma!


Jegyzetek:
(1) "A kémia tantárgy verseny két kategóriában és három fordulóban zajlik. – I. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik a 9. évfolyamtól kezdődően – az egyes tanévek heti óraszámát összeadva – a versenyben való részvétel tanévének heti óraszámával bezárólag összesen legfeljebb heti 10 órában tanulják a kémiát bizonyítványban feltüntetett tantárgyként. – II. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak az I. kategóriába."

(2) Kenyeres Éva: "Az első és második fordulóban több olyan feladat is volt, melyek nem a konkrét, már megtanult tudást mérték le, hanem azt, hogy milyen gyorsan tudunk értelmezni, elsajátítani egy új ismeretet, és ezt alkalmazva válaszolni a kérdésekre. (Persze, egy minimális kémiatudásra azért itt is szükség volt! :-) Erre példa az alábbi feladat is, mellyel bárki megpróbálkozhat, akit érdekel a kémia."

II. FELADATSOR 1. feladat (I. és II. kategória)

A globális felmelegedés tanulmányozása során gyakran használt két mennyiség.
A.     A légkör szén-dioxid-koncentrációja, amit ppm egységben adnak meg. Ez ebben az esetben egymilliomod térfogatrészt jelent (a térfogatszázalék analógiájaként).
B.     Az emberi tevékenység miatt a légkörbe kerülő szén mennyisége, gigatonna szén egységben megadva.
A szakirodalom két váltószámot is gyakran használ.
Az egyik váltószámmal megszorozva a légköri szénkibocsátást (B. pont), megkapjuk a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, ugyancsak gigatonna egységben.

a) Mi ennek a váltószámnak az értéke?
A másik váltószám értéke 2,13. Ezzel elosztva a légkörbe történő szénkibocsátás számértékét (gigatonnában; B. pont), a légköri szén-dioxid koncentrációváltozásának ppm-ben megadott számértékét kapjuk.


b) Ezen adatok alapján mi lehet a légköri gázok teljes anyagmennyisége (tökéletes keveredést feltételezve)?
Az ipari forradalom kezdete óta a szén-dioxid-koncentráció 280 ppm-ről 400 ppm-re nőtt. Az emberiség által a légkörbe kibocsátott szén mennyisége ugyanennyi idő alatt megbízható becslés szerint 600 gigatonna volt.


c) Hány ppm lenne a szén-dioxid légköri koncentrációja, ha csupán az emberi szénkibocsátás befolyásolta volna ebben az időszakban?
A mért és becsült érték közötti ellentmondás könnyen magyarázható kémiai reakciókkal is.

d) Írja fel 2 olyan reakció egyenletét, amelyek hozzájárulhatnak az eltéréshez!                                  6 pont

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése