2018. március 31., szombat

"Krisztus szögei" – Apor Vilmos, a mártírhalált halt püspök (kalocsai diák) 1.

(Segesvár, 1892. február 29.
– Győr, 1945. április 2.) (4)
"Életem legfontosabb elhatározása előtt állok, és arra készülök. A három magasabb rend, amelyet most fölveszek, mintegy azok a szögek, amelyek Krisztus keresztjére erősítenek egész életemre. Óh, édes és szívlelendő szolgaság, amely által az ember igazzá, szabaddá és szentté lesz!'' 
(Naplójegyzet 1915-ből,  szub-
diákonus - szentelése előtt (1).

Boldog báró altorjai Apor Vilmos, boldoggá avatott magyar vértanú püspök, a Győri egyházmegye egykori főpásztora. A boldoggá avatás (lat. beatificatio): a római katolikus szentté avatási eljárás első része, melynek végén annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”. (2) 

A hitéért, hivatásáért életét is feláldozó főpap, a neves erdélyi arisztokrata báró altorjai Apor család (3) sarja, jogelődünk, a jezsuita rendi gimnázium diákja volt.

A középső sor jobb oldalán,
1908-ban (5) 


Apor Vilmos gimnáziumi tanulmányait a kalksburgjezsuitáknál kezdte, majd a kalocsai intézetben folytatta, ill. végezte el.

A papi hivatás iránti vágy ugyan már az ausztriai évek alatt is jelentkezett benne, de Kalocsán, tanárai példájának hatására erősödött meg. Diós Istvántól tudjuk, hogy "édesanyját nem lepte meg fia bejelentése, de megfontoltságra intette, és meg akart győződni az elhatározás komolyságáról. Ezért azt kívánta, hogy az érettségi után iratkozzék be egy évre a jogra, vagy szolgálja le az önkéntes évet. Ha ez után is megmarad szándéka, szívesen adja rá anyai áldását. Vilmos azonban 1909-ben, az utolsó gimnazista karácsonyon ajándékul azt kérte, hogy az érettségi után azonnal mehessen kispapnak." (6)







A fenti képeken Apor Vilmos gimnáziumi bizonyítványa az első évről (balra),érettségi bizonyítványa (jobbra). A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár által őrzött eredeti dokumentumok (7).

A fiatal klerikusként megértette, hogy a papi élet a lemondás útja, Isten kedvéért le kell mondani a kényelemről, a világ megengedett örömeiről, sőt a rokonokról is. Elsősorban a kötelességét kell teljesíteni még akkor is, ha a szülőknek fájdalmat okoz. 1914-ben a lelkigyakorlatban fedezte fel, hogy Isten nem kényszerít, hanem kér, késztet, a kivitelezést pedig saját lelkiismeretünkre bízza. Feljegyezte: ,,Valójában úgy érzem, hogy a lelkipásztor-apostolnak szól az utolsó boldogság: boldogok, akiket üldöznek és akik szenvednek az igazságért. Ez a pap boldogsága, az önfeláldozás, az életáldozat és vértanúság.'' (8)

Jeles érettségivel és kitűnő erkölcsi bizonyítvánnyal jelentkezett a győri egyházmegyébe, ahol gróf Széchenyi Miklós püspök az innsbrucki egyetemre küldte tanulni. Apor Innsbruckban nemcsak a korszerű tudásanyagot sajátította el, de az intézet lelkiségét – az emberek szolgálatát, hűséget a szenvedők iránt –  is. Ezt a papi eszményt követte később munkastílusában, életvitelében. Teológiai diplomája megszerzése után 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá, majd Gyulára helyezték káplánnak. 1917-ben két hónapig egy kórházvonatra került lelkésznek, majd főpásztora 1918-ban visszaküldte Gyulára plébánosnak.



„ ... a lelkek iránti szeretet és lángolás, a vágy, hogy mindenkinek mindene legyen, teszi a papi életet széppé és minden áldozatra képessé.” (Részlet püspöki lelkipásztori programjából.)



Gyulai plébános korában kezdte karitatív és szociális tevékenységét. Segített, ahogyan csak tudott a szegényeken, betegeken, állastalanokon. Jövedelméből jelentős összegeket juttatott közösségi célokra. Jótékony egyesületek, városi és megyei akciók benne találták meg lelkes adakozójukat. 1925. december 25-én, karácsony napján, például, elajándékozta a plébánia élelemkészletének nagy részét és minden pénzét. 

Esketés Gyulán. Forrás: Lengyel Attiláné Éva
Valójában nem volt magánélete, életét a hívei érdekében végzett munka töltötte ki. Plébánosi tevékenysége kiterjedt a hitélet belső, tartalmi javítására is. Katolikus lapot indított és szervezte a népmissziót (gyóntatás, prédikáció, beszélgetés az emberekkel), mely katolikus hitélet föllendítésében fontos szerepet játszott. 
Visszaemlékezések alapján szerint jó és közvetlen hittanár volt. A híveket nem miselátogatásra szoktatta, hanem aktív részvételre nevelte. Kiváló lelkivezető volt: a mindent legyőző lelkierő kialakítására törekedett, fegyelmezettségre, igazságszeretetre igyekezett nevelni káplánjait és híveit is. Empátiája a gyóntatószékben érvényesülta legjobban. 




"... A szeretet erényét gyakoroljátok, Tisztelendő Testvéreim, a reátok bízott hívekkel szemben, nemcsak a jókkal, hanem a bűnösökkel szemben is. ... Egyéniségetek szelídsége, életetek makulátlansága tegye vonzóvá és kívánatossá szent hitünket még a kívülállók számára is.'' 
(Részlet Apor Vilmos első püspöki körleveléből)

XII. Pius pápa 1941. január 21-én győri püspökké nevezte ki. Főpásztorként „a szegények püspöke” lett – de nemcsak a szegényeké, hanem minden bajba jutotté és üldözötté. „A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset” – ez volt a püspöki jelmondata. (9) 
Működése három fő területre terjedt ki: a hitéletre, a karitatív munkára és a magyar társadalom keresztény szellemű átformálására. Egyházközségi lapot indított, népmissziókat szervezett, a katolikus megújulás szolgálatában hitbuzgalmi és társadalmi egyesületeket hozott létre. Bár nagyon sokat tett az ifjúság valláserkölcsi nevelése érdekében – népfőiskolát alapított a falusi ifjúság számára – és a szegények ügyét itt is szívügyének tekintette, nevét mégis főként az igazságtalanul üldözöttek védelmében végzett tevékenységével örökítette meg. Saját biztonságát is kockáztatta az erőszakos törekvésekkel szemben, mindent elkövetett az üldözöttekért. (10) 



 „És aki megtagadja a kereszténység alaptörvényét a szeretetről és azt állítja, hogy vannak emberek és csoportok és fajták, melyeket gyűlölni szabad, és azt hirdeti, hogy az embereket kínozni szabad, legyenek azok akár négerek, akár zsidók, az bármennyire kérkednék is azzal, hogy keresztény, olyan, mint a pogány és nyilvános bűnös.” 
(Részlet Apor Vilmos püspök 1944 pünkösdvasárnapi prédikációjából)


Püspöki működésének idején már érvényben volt a harmadik zsidótörvény. Egyházi vezetőként átérezte felelősségét, s befolyását latba vetve megpróbált segíteni az üldözötteken. Táviratokkal, levelekkel bombázta az ország vezető politikusait és tisztviselőit, de fellépett a Győr városában élő kereskedőket ellehetetlenítő helyi rendeletek ellen is; megpróbált kedvezményeket kicsikarni a keresztény hitre áttérteknek, s a gettókban uralkodó állapotok ellen is szót emelt. Nemcsak felszólalt az izraeliták védelmében, de tevékenyen is részt vett az üldözöttek menekítésében.
1944-ben Serédi Jusztinián esztergomi érsek őrá bízta a Magyar Szent Kereszt Egyesület – egy, a keresztény hitre tért zsidók megoltalmazására alakult szervezet – vezetését. A hozzá fordulók egy részét bújtatta, s mivel jó kapcsolatokat ápolt a szerzetesrendekkel, náluk is sokuknak sikerült helyet találnia. Többeket Angelo Rotta nunciushoz vagy nővéréhez, Apor Gizellához, a Magyar Vöröskereszt főnökasszonyához irányított. A nuncius 1944-ben már ezrével írta alá az oltalomleveleket, melyek a Vatikán hivatalos, diplomáciai védettségét jelentették.



,,Az orosz harctéren súlyos csapás érte hadseregünket. Kérem a Tisztelendő Testvéreket, hogy a megpróbáltatás idején fokozott atyai gondoskodással vegyék pártfogásba a háborús vezetés által közvetlenül sújtott híveket.'' 
(Részlet egy 1943. január 29-én
 kelt, a papsághoz írt 
szigorúan bizalmas levélből)

Apor Vilmos a német megszállás, majd a Szálasi diktatúra idején egyre inkább nemkívánatos személy lett: csupán kis híja volt, hogy a Mindszenty József hercegprímás által megfogalmazott, a Dunántúl védelmében írott memorandum aláírása miatt nem került Sopronkőhidára. 1945 márciusában pedig ugyancsak a véletlenen múlt, hogy Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető nem vetette őt őrizetbe. Apor úgy kerülhette el a fogságot, hogy a Vörös Hadsereg csapatai elérték Győrt.

Amikor a háború elérte Győr városát, mindenkit befogadott és sok százan találtak menedéket a Püspökvárban. Számítva a brutalitás veszélyére, kijelentette: „Egyszer úgy is meg kell halni, inkább ilyenkor adja oda az ember az életét.” (11) 

,,Mit féltek? Bízzatok, legyőztem a világot!'' (Jn 16,33)


1945. március 28-án kezdődött meg Győr ostroma. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püspököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik – a halálos golyó – a hasüregbe hatolt be. A katonák elmenekültek, senkinek sem lett bántódása. (12) 
Halálát érezve közeledni, imádkozott papjaiért, híveiért, a „szerencsétlen” magyar hazáért és azokért, akik meglőtték. Majd április 2-án, húsvét hétfőn, hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe.

Hamvait ideiglenesen a karmelita templom kriptájába temették. A vértanú püspök teste 1986. május 23-a óta a Győri Székesegyház Héderváry-kápolnájában nyugszik. 



Apor Vilmos sírja. Fotó: Csendes Richárd
"Crux firmat mitem, mitigat fortem" / "A kereszt erősíti a gyengét, szelidíti az erőset"
Püspöki jelmondata

Az utókor hálásan őrzi Apor Vilmos emlékezetét. Boldoggá avatási eljárása 1946-ban megindult, de a politikai helyzet miatt 1949-ben fel kellett függeszteni. A tilalom ellenére tisztelői körében valóságos kultusza alakult ki. A püspökhöz sokan imádkoztak, hagyatékát különös gonddal őrizték. A boldoggá avatás előkészítését csak 1989-ben lehetett folytatni, s a munka 1996-ra fejeződött be.
II. János Pál pápa Apor Vilmos püspököt 1997. november 9-én a római Szent Péter téren több ezer magyar zarándok jelenlétében a boldogok sorába iktatta. 

Hivatalos emléknapja május 23-a, a végső nyughelyére helyezés évfordulója. (13)


Tárgyi emlékek az  emlékmúzeumban.
(MTI-fotó: Matusz Károly)
Budapesten teret neveztek el róla, Győrben iskolát, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000-ben felvette Apor Vilmos nevét. Az országban több helyen (pl. Gyulán) szobrot állítottak tiszteletére.

2004-ben Boldog Apor Vilmos emlékkiállítás nyílt a győri Püspökvárban, a vértanúság helyszínén és a környező pincehelyiségekben. Az eredeti helyszínen bemutatott kiállításon a látogatók megismerkedhetnek Apor Vilmos életútjával és vértanú halálának körülményeivel.



Apor Vilmos püspökké szentelése Gyulán és bevonulása Győrbe 1941. február 24. - március 2.:

Jegyzetek:


(1) Az Apor Vilmostól idézett szövegek forrása: Diós István (szerk.): A szentek élete I-II. A Szent István Társulatnál megjelent két kötet elektronikus változata, Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár(2018. 03.30) és www.katolikus.hu (2018. 03.30)
(2) A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a római katolikus egyházban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”. A boldoggá avatás megelőzi a szentté avatást. A boldoggá avatottat az egyház már hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit még nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek neki (kápolnát vagy harangot már igen).
( ... ) Másként fogalmazva: a boldoggá avatás során az Egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a kanonizálás során pedig az Egyház hivatalosan tisztelni kezdi az illetőt.
A boldoggá, illetve szentté avatás teológiai tartalma azonos: annak kinyilvánítása, hogy az adott személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, vagy pedig életét áldozva tett tanúságot a Krisztusba vetett hite mellett (mártírium). Forrás: www.wikipedia.org
(3) Az Apor család Erdélyből származott. 1713-ban Apor Péter nyerte el a bárói címet, aki Háromszék főkirálybírája és Küküllő megye főispánja volt, de mint író lett híressé.Édesapja, báró altorjai Apor Gábor, az Ő Felsége Személye körüli magyar királyi minisztérium államtitkára, édesanyja gróf erdődi Pálffy Forrás: www. wikipedia.hu
(4) 1940-es évek, Apor Vilmos portréja. Az eredeti felvétel készítésének pontos időpontja ismeretlen (reprodukció). Forrás: www.hirado.hu, MTI
A kalksburgi kollégium fenntartója a jezsuita rend. A Bécs agglomerációjában található bentlakásos intézmény, 8 osztályos (majd előkészítő) képzést nyújtott. Célja: "az elit nevelése az uralkodó és az egyház szolgálatára". A fotó forrása: Kollegium Kalksburg Photosammlung, é.n.
(6)  Diós István i. m.
(7) Takács Réka Orsolya és Füredi Virág: Miben példakép Apor Vilmos püspök a mai ifjúságnak? Győr, 2015.
(8) Az életrajzi összefoglaló az Apor Vilmos püspök, vértanú, www.katolikus.hu és Berente Erika „A jó pásztor életét adja juhaiért”. 70 esztendeje szenvedett vértanúhalált Apor Vilmos püspök,  www.gyoriszalon.hu alapján készült.
(9) www.hirado.hu 
(10) Berente i. m.
(11) Uo.
(12) Moldova György Kádár Jánosról szóló könyvében viszont azt állítja, hogy a Magyar Kommunista Párt az országos felháborodás hatására Kádár Jánost azonnal a helyszínre küldte, s közbenjárására a szovjet hatóságok az elkövetőket bíróság elé állították, s kivégezték. Forrás: www.hirado.hu i. m.
(13) Boldog Apor Vilmos püspök Apor Vilmos püspök élete, vértanú-halála, boldoggá avatása.
[] Olvass tovább: http://www.mindszentyalapitvany.hu/szentte-avatas/magyar-boldogok/boldog-apor-vilmos/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése