2018. február 22., csütörtök

Haskóné Apagyi Judit: A kalocsai állami zeneiskola 50 éve – Istvános szemszögből

Az egykori Istvános, Kiss István, művész-tanár grafikája (1)
Kalocsán – a művészeteket pártoló híres érsekeknek, a magas színvonalon működő egyházi iskoláknak (köztük jogelődünknek, a jezsuita főgimnáziumnak is) köszönhetően – mindig is virágzott a zenekultúra. Vidéki kisvárosként: ez kuriózum (2)!
Újabb időkben, a zenei nevelés ügyét az állami zeneiskola  szolgálja, a korábbiakhoz hasonlóan, magas színvonalon. 
"Kétféle gimis van – mondja emlékidéző és tisztelgő posztunk szerzője, Haskóné Apagyi Judit zenetanár –, van, aki sosem zenélt, és van, aki mindig is, esetleg gimisként kezdi". 

Iskoláink között, az elmúlt több, mint félszáz évben mindig szoros volt a kapcsolat, az együttműködés. A 1970-es évektől hagyomány, hogy rendszeresen fellépnek műsorainkon, ünnepségeinken. Az István Napok gálája is rendesen az ő rövid koncertjükkel indul. Szerepléseikkel színesebbé, gazdagabbá teszik gimnáziumunk kulturális életét. Intézményeinket ugyanakkor, személyükben, számos diák és tanár is összekapcsolja.

Bejegyzésünket abban a reményben bocsátom útjára, hogy a legjobb szándékunk ellenére is – előforduló hiányosságokat Olvasóink majd pótolják. Szívesen helyet adunk mindenkinek, aki tényekkel, adatokkal, stb. egészíti ki írásunkat!


Liszt kalocsai fotója (3)
Forrás: www.archivum.asztrik.hu
Számomra jó kis feladat, hogy felkértek arra, írjak egy ismertetőt az 51 éves iskoláról – gyakorlatilag ugyanis az egész életemet ott töltöttem! Szubjektív is leszek hát, de tényeket is szerepeltetek majd!" 

Kalocsai Állami Zeneiskola 
Zeneiskolánk nem előzmény nélküli a városban, az első, államilag engedélyezett zeneiskola 1935. szeptember 7-én nyílt meg a polgári fiúiskola épületében, Wilhelmus Henry zongoraművész vezetésével. "Egy személyes" iskola volt ez zongoraoktatással.

Később a Tanítóképző gyakorló iskolájából szervezték meg 1957-ben az Ének-Zenei Általános Iskolát, s ebből vált ki 1966-ban az állami zeneiskola, mely az 1966/67-es tanévtől önálló intézményként működött (Kalocsai Állami Zeneiskola). Létrejöttében, megalakulásában fontos szerepe volt Cserey József  tanárnak. Én akkor (az első évfolyam tagjaként) 3. osztályos zongorista voltam, olyan társakkal indult el a képzésünk, mint Keleti Sarolta, Villányi Eszter, Zsiga Kati (Borbélyné).

Első igazgatóink Deák Ferencné (aki nem azonos Joli nénivel), Dr. Aszalós Györgyné, Gallina Imréné és Cserey József voltak. Hosszú ideig volt vezetőnk Fuchs Ferenc (nevét növendékhangverseny őrzi ma), az ő halála óta pedig Fehérvári István irányítja a munkánkat.
Volt épülete a Rigl-ház (ahol később Duna áruház, majd Spar lett), de a gimi csillagvizsgálója, a Belvárosi épülete is volt képzésünk színhelye, mire saját, igazi helyünk lett. A sok viszontagságos költözködés után 1972-től a Hunyadi János utcai épületben kapott helyett az iskola, mely azóta is székhelye, központi épülete. Ez, az egykori nagy szeminárium épületének hátsó része (a korábbi papi vezeklő) számunkra ideális, gyönyörű hely. Közben ugyan kinőttük, s mint egy 18. sz.-i épületnek, vannak hibái is, de mi nagyon szeretjük!



Mai iskolánk

A tantestület és egykori diákok a zeneiskola 50 évfordulója 
alkalmából nyílt időszaki kiállítás megnyitóján,
 a Viski Károly Múzeumban Forrás: www.kalohirek.hu (4)
Az országban elsőként fuzionáltunk a Hét Színvirág Művészeti Iskolával, azóta vagyunk Alapfokú Művészeti Iskola (AMI), s a zene mellett néptánc, képző- és iparművészeti ágon is oktatunk. A kezdetettől tagiskolánk is van, Hajóson, ahol a zeneoktatás helyi tanárokkal történik. Több mint 400 diákunk van. Liszt Ferenc nevét a jubileum tiszteletére, 1986-ban vettük fel.

Minden diákunknak van főtárgya – pl. zongora, fuvola, stb. – és kötelező órája is, ami 4. osztályig a szolfézs, majd lehet zenetörténet, zenekar vagy kamarazene is. Ideális esetben diákjaink tanulmányaikat az általános iskola 1-2. osztályában kezdik, előképzővel, majd 6 év alapképzés következik, amit művészeti alapvizsga zár (bár ez nem kötelező). Ekkor a diák 8-os (ált. iskolás), s ha szeretné folytatni a zenetanulást, még 4 továbbképző év várhat rá. A képzési szerkezetünk tehát: 2+4+6 év. Így, ha valaki „végigviszi”, 12 évig tanítjuk. – És ez számunkra a legszebb! Kinek, milyen tanárnak van ennyi lehetősége, hogy ennyi ideig együtt legyen egy „gyerekkel”?! Hiszen mire "végez", felnőtt! Persze, a legtöbben nem tartanak ki ilyen sokáig, ez az iskola nem „kötelező”, bármikor el lehet kezdeni, de kilépni is. Sőt, fizetni is kell, a tandíj 9-14. 000.- Ft/ félév, a tanulmányi eredménytől függően. 


Gimnáziumunk 250. évfordulója alkalmából szervezett 
emlékév koncertjein egykori „istvánosok” léptek (újra)
dísztermünk színpadára. 2014-2015-ben vendégünk volt: 
Polyák Valéria (Dargay Marcellel képünkön), Lakatos Ágnes
és Lakatos György is. Fotó: www.kalocsaineplap,hu

– És persze, mindenki másért jön hozzánk. Van, akit a szülei küldenek, valaki a barátjával, van, aki kíváncsiságból, hobbiból jön. Van, aki csak pár évig jár hozzánk, s van, akiből művész lesz. Mindenkivel a saját szintjén, képességei szerint foglalkozunk. A zenélés, mint a sport, napi gyakorlást, kitartást igényel. Cserébe az ember átélheti a sikert, s egy olyan nyelvet sajátít el, amit a világon mindenhol értenek: egy Mozart-kottából a világ minden pontján ugyanazt a zenét játsszák!




Istvánosként a zene világában

Emléktábla a gimnáziumban
Személyében is összekapcsolja a két intézményt Cserey József, a Geri család,  Lakatos testvérek, és több, kiváló diákunk.
Cserey József a zeneiskola egykori igazgatójaként a gimiben is tanított, ahogy azután Solymos Györgyi, és, az újabb időkben, Kerekesné Geri Zsuzsanna és szerzőnk, Haskóné Apagyi Judit is tette.
Geri István egykori igazgatónk mindkét lánya (Zsuzsa mellett Felnagyné Geri Emese) gimis volt, s ma mindketten a zeneiskola tanárai (az unokák ugyancsak zeneiskolások és gimisek is voltak.)


A zeneiskola műsorfüzeteit visszanézve sok-sok ismerős nevet találhatunk még. Istvánosként végzett sok zenész, zeneszerető, zeneértő ember. Közösen büszkélkedhetünk – a teljesség igénye nélkül – Lakatos GyörgyLakatos ÁgnesFekete Gyula, Illés Katalin, Újváriné Illés Mária, Borbélyné Zsiga Katalin, Farkasné Böjtös Beáta, Eperjesi György, Felnagy József  tanításával is.

Van olyan meghívó is, hogy „Gimisek a gimiért”. Egyszeri országos kezdeményezés volt ez, melyhez, a javaslatomra, csatlakoztunk. A jótékonysági koncerten gimisek léptek fel, és a bevételt is a gimi kapta.

Érdekes adalék az együttes múlthoz, hogy egykor az I. István csillagvizsgálójában is folyt zeneoktatás, és az is, hogy egykor a díszteremben volt a város zongorája, s mi átjártunk oda játszani.




Szakjaink, volt és jelenlegi oktatóink

Szakjaink: billentyűs (zongora, orgona), vonós (hegedű, cselló), fafúvós (fuvola, klarinét, furulya, szaxofon), rézfúvós (tuba, harsona, kürt, trombita), ütő, magánének. S mint kötelező tárgyak, a szolfézs, zenetörténet, kamara és zenekar.

Felnagyné Geri Emese diákként
Billentyűs hangszeres oktatásunk 48 évig csak zongorát jelentett, de ma már orgona is van. Kezdetektől a legnépesebb tanszakunk.

Egykori tanáraink: Deák Ferencné, Dr. Aszalós Györgyné, Gallina Imréné, Szentiványi Erzsébet, Tóth József, Fuchs Ferenc, Jensen Gabriella, Szalczerné Varsányi Hajnalka. (Többen csak pár évig, mint Bányai Zsuzsa, Bukta Éva, Gyöngyösi István, Kollányi Mária, Kompanyik Erzsébet, Erdei Judit, Balaton Edina, Kovács Emese, Vörös Mariann). 
Jelenleg oktat: Vízi Melinda tanszakvezető, Csupor Balázs (orgona is)Haskóné Apagyi Judit, Felnagyné Geri Emese és Filus Mónika.

Forrás: www.zakbk.hu
Akikre különösen büszkék lehetünk egykori diákjaink közül:
Fekete Gyula zeneszerzőa Zeneakadémia Zeneszerzés tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az USA-ban szerzett mesterfokozat, és doktori cím (DLA) után három évig tanított is az Illinois állambeli Evanston egyetemén. 1997 óta oktat zeneszerzést a hazai Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.
Számos szólóhangszerre, kamarazenekarra, nagyzenekarra írt művét ismerjük. Kórusművek, operák (Lisztről írt operája, az Excelsior) is születtek alkotóévei alatt, és Gothár Péter több színházi rendezéséhez ő szerezte a kísérőzenét. Sokoldalú, kísérletező kedvű művész.
Munkásságát több jelentős díjjal ismerték el, köztük Erkel-, Artisjus-, és Bartók–Pásztory-díjjal.
Forrás:
www.jazzma.hu


Lakatos Ágnes művésztanár, a legismertebb hazai jazz-énekesnőink egyike (képünkön). Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán szerzett diplomát, ma ugyanott jazz-ének tanár és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-tanszakának vezetője, jazz-ének tanára. 
Számos  formációban szerepel, több lemeze is megjelent (saját kvartettjével  először 2000-ben). 
2004-ben az Cantata Mondialon, a világ egyik legnagyobb vokális fesztiválján és versenyén, a Csehországi Olomoucban aranyérmet nyert.  2010-ben Artisjus pedagógiai díjban részesült.
Férje Csuhaj Barna Tibor jazzbőgős, komponista, együtt zenélnek az East Side Jazz Company és a Voice and bass zenekarokban is.

Forrás: www.jgypk.hu


Újváriné Illés Mária zenetörténész (képünkön) a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának docense, számos tudományos publikáció szerzője, rendszeres előadó.

Regős Róbert zongoraművész, a mai iskola jogelődjében, a munkaközösségi zeneiskolában kezdett zongorázni. Első tanára Gidofalvi Ilona volt, aki Bartók Béla növendékeként maga is nagy művész volt, és Bajáról járt át tanítani. A budapesti és grazi zeneakadémiát követően a Hannoveri Zeneművészeti Főiskolán is képezte magát. 1977-től a müncheni Fachakademie für Music zongoraprofesszora, koncertező docense. Szinte minden európai országban hangversenyezett és készített felvételeket, adott ki lemezeket.

www.uga.org.hu
Dargay Marcell (képünkön) zeneszerző, zongorista, (édesanyja, Dargay Lajosné gimnáziumunk nyugdíjas tanára – a Szerk.)  A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett zeneszerzés-zeneelmélet diplomát. 2011-ben mutatták be első operáját, több film kísérőzenéjének komponistája, és neve a kortárs zongoraművészek között is elismert. Állandó résztvevője a CentriFUGA kortárs zeneszerzői alkotóműhelynek. 2016-tól a Zeneművészeti Egyetem doktoriskolájának hallgatója, zeneszerzés szakon tanára. Máris több jelentős díj, elismerés birtokosa.

Kákonyi Árpád zongorista, zeneszerző, zenei rendező. 2013-óta az Örkény István Színház zenei vezetője. A Zeneakadémia zeneszerzés szakán diplomázott 2008-ban. Kompozíciói hallhatóak számos hazai és európai kortárs zenei fesztiválon, rendezvényen.

Szigetvári Andrea zeneszerző, egyetemi docens a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, az elektroakusztikus zeneszerzés és a zenei informatika oktatója.

Orgonaművészek közül is többen folytattak zongoratanulmányokat iskolánkban. Kapitány Dénes az orgonamuzsikát a kalocsai Főszékesegyház orgonaművészénél, Leányfalusi Vilmosnál kezdte tanulni, s 1999 őszétől a zirci Ciszterci Apátság orgonistája és az apátsági koncertsorozat szervezője. Hasonlóan növendékünk volt Róth Márton  és Simon Tamás is.


Borbélyné Zsiga Katalin és Farkasné Böjtös Beáta.
Forrás: www.kalocsaineplap.hu
Vonós szakunk is a kezdetektől van.

Tanáraink korábban: Pintér László, Shultz Ferencné, Fuchs Ferencné, pár évig Bukta Antal Zoltán (ő a Kalocsai Helyőrségi Zenekar karmestere is volt), Petővári László és Dr. Katona Jánosé. Jelenleg, 1989 óta, Csicsák Lászlóné (Pákolicz Judit)
Mély vonósunk a cselló, más néven gordonka. A régi kollégák: Kovács Ildikó, Ágoston Imre, Gál Zoltánné, most, 1979 óta, Borbély Lászlóné Zsiga Katalin tanít

Növendékeink a szóló mellett duóznak is, s van, hogy egészen 12 főig fölmenő kamaracsoportot alkotnak. Létezik egy Tücsök zenekar, a kezdőkből, és az elballagottakból, a régiekből pedig a Dolce

Akikre különösen büszkék lehetünk egykori diákjaink közül: kollégánkra, Borbélyné Zsiga Katalinra, Farkasné Böjtös Beátára (aki hangszeresként, énekesként is rendszeres közreműködője kulturális rendezvényeknek), és a ma Spanyolországban élő és zenélő Illés Katalinra, továbbá a Németországban zeneiskolát is vezető hegedűművészre, Bánhegyi Attilára, ahogy "népzene-bajnokunkra", a szintén hegedűs Pogrányi Miklósra is.



Forrás: www.mediaklikk.hu
Fa- és rézfúvós tanszak

Fafúvósok
: sokáig egyeduralkodó volt a tanításban Szalai József, most ketten vannak, Betlenné Dajkó Ágnes és Tóth Tibor.

Akikre különösen büszkék lehetünk egykori diákjaink közül:
Lakatos György fagottművész, humanista és kultúraszervező (képünkön)Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas előadóművész. Kalocsa Város Díszpolgára. Sok minden kötődik művész nevéhez: a Zeneakadémia, ahol tanít, különböző formációk, koncertek, lemezek, projektek, és olyan alapítványok, mint „A fagott kultúráért” és a „Kék Madár”. Ez utóbbihoz kapcsolódik az évente megrendezett kalocsai „Kék Madár Fesztivál”, amelynek fellépő művészei lemondanak a honoráriumról, a befolyt összegből pedig az alapítvány a Kalocsa környéki beteg, fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő családokat támogatja. 

Felnagy József a kép jobb szélén.

Felnagy József fagott-tanár, a Pécsi Tudományegyetemen szerzett fagott-tanári, majd furulya előadóművészi diplomát. A Szentlőrinci Alapfokú Művészeti Iskolában tanít, tagja a Zsolnay Wind Orchestra néven muzsikáló együttesnek.


Rézfúvósok: régen Bor Kálmán, Vasvári István, ma Fehérvéri István, Turi Tibor, és egy még főiskolás, Grúber Tamás tanít.

Akikre különösen büszkék lehetünk egykori diákjaink közül:
Takács Miklós kürtművész,Debreceni Zeneművészeti Főiskola és a Zeneakadémia hallgatójaként diplomázott. Először a Budapesti Operaház zenekarában muzsikált, majd a Berlini Staatsoperben folytatta zenei pályafutását. 15 éve a Drezdai Operaház zenekarának tagja.
Bánhegyi László, trombitaművész, a Szegedi Szimfonikus zenekar tagja.

Fúvós zenekarunk sem lenne az ő munkájuk nélkül. Valaha ugyan volt a városnak Tűzoltózenekara (ahogy szimfonikus zenekara is),  de a mai együttesünk nem onnan eredeztethető. Zenekarunk 2000 óta folyamatosan működik, 2015-től egyesületként. Már kétszer minősültek, nemrég lemezfelvétel is készült velük.

Az első zenekar vezetője Turi Tibor, majd hosszú szünet után Fehérvári István szervezésével, Jakab Ferenc irányításával indult újra a munka. Pár évig aztán Fehérvári István vezényelt, majd Nagy László (fenti képünkön), akinek távozása után diákjaink ma (2011 óta) Betlenné Dajkó Ágnes (lenti képünkön) keze alatt dolgoznak (személye azért is különleges, mert az országban talán csak két női karmester van.)

Forrás: Facebook
Ütő tanszakunk is hozzájuk kapcsolódik – bár csak „fél” tanszakunk van, Bajáról átjáró tanárral. Az oktatás nem csak a dobra vonatkozik, van rengeteg dallamhangszer is, mint a marimba, xilofon, vibrafon. Itt tanított Tóth Vencel, Kárász Mihály, most pedig Koós Zoltán.

Magánének tanszakunkl Kerekesné Geri Zsuzsanna külön is írt, így most róluk nem esik szó, csak annyi, hogy ők is gyakran játszanak szerte a városban, kiállításmegnyitón, városi ünnepeken.





Hagyományaink, programjaink




- Zenés szülői értekezlet. A zenetanár, valamennyi növendékével kis koncert ad, amit beszélgetés követ. Így, minden növendékünk, évente kétszer  játszhat közönség előtt.
- Kicsik télapó-hangversenye. A kezdők így már pár hónap után színpadra állnak. Az alkalomra, egy-egy csomaggal, meg is ajándékozzuk őket.
- Nagyobb (haladó) növendékeink tavaszi hangversenye. Az egykori úttörő seregszemle ma volt igazgatónk nevét viseli (Fuchs Ferenc emlékverseny).
- Tanárok és diákok közös karácsonyi koncertje.
- "Tavaszi vidámságok" nevű rendezvényünk mesével nyit, jelmezes, vidám hangulatú zenei eseményünk. 

- Zongoristák etűdversenye márciusban, ami a technikai tudásról szól
    - Bács-Kiskun Megyei Zongoristák TalálkozójaA tavaly immár 16. alkalommal megtartott rendezvényt Szendrei Imre (1926-1983) Chopin és a Liszt-versenyen is díjazott kalocsai származású zongoraművész emlékének ajánljuk. (5) A szervezést – az iskolánkat támogató – Szendrei Alapítvány segítségével bonyolítjuk le.  A megye iskoláiból 70-90 versenyző érkezik a versenyre, s a zongorázás mellett fontos a tapasztalatcsere, a közös beszélgetés is.
    Musical- és operett est az énekeseknek
      - Tanári hangverseny a Zene Világnapján
        - Zenekarunk karácsonyi és  pünkösdi koncertje





        - Búcsúzó növendékek önálló koncertje. A hangverseny alkalmával videofelvétel is készül, mely "örök emlék" marad egy-egy iskolai pályafutásról – kár, hogy az "én időmben" ez nem volt! (Fent: zongoristák zárókoncertjének dokumentumai. Középen: Somogyi Vivien, jobbra: Török Ádám, balra: Gál Marcell)


        Társadalmi tevékenységünk


        A kalocsai Liszt Társaság létrehozásában egykori kollégáinknak, Szendrei Imrének és Fuchs Ferencnek volt döntő szerepe. Az 1973 óta Magyarországon működő Liszt Ferenc Társaság az Országos Liszt Ferenc Társaság jogutódja, független, kultúraápoló civil egyesület.  Céljai között a nemzeti zene ápolása, Liszt Ferenc műveinek népszerűsítésére szerepel. Hangversenyeket, előadásokat rendeztek, pályadíjakat tűztek ki minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze, zeneszerzője tiszteletére. Sajnos, jelentősége, szerepe ma már csökken. Szekszárd, Pécs és Sopron mellett Kalocsán is volt tagozatuk, mely 1982-2000-ig működött.



        Egykori diákunk, Lakatos György által megálmodott Kék Madár Fesztiválnak, a kezdetektől támogatói és egyik háttér-szervezője vagyunk, mert – a magunkénak érezzük! Amikor kellett, takarítottuk a helyszíneket, hordtuk a szórólapokat ... Ma már ilyen típusú feladatok nincsenek. Óriási büszkeség számunkra azonban az, amikor elkísérünk vacsorázni egy szimfonikus zenekart vagy virágot adunk a szereplőknek köszönetként – általában az, hogy részesévé válunk egy kisvárosban a "világszínvonalnak".




        Volt és jelenlegi gimis zeneiskolásaink

        (A felsorolás, biztos nem teljes. Mindazoktól, akik kimaradtak, megértést kérünk, és arra biztatjuk őket, jelentkezzenek, hogy nevüket mielőbb pótolhassuk – a Szerk.)


        Zongora:
        Harangozó Viktória, Somogyi Vivien, Török Lajos, Török Ádám, Zahorecz Ágnes, Meayki Rita, Klippel András, Eperjesi György, Szamosvölgyi Dóra, Filvig Ágnes, Szabadi Nóra (képünkön), Bányai Zoltán, Besenczi Csilla, Csóti Csilla, Gál Marcell, Ince Sára, Spekner Dalma, Vinczellér Imre, Iván Adrienn, Fábián Bettina, Felnagy Dávid, Balogh Dani, Szabó Mirjam Noémi, Czibolya Petra, Matos Lili




        Vonósok: 
        Battay Szilvia, Lovászi Anett, Ketjerova Eona (Csupor), Romsics Erzsébet, Somorai Anna (képönkön), Kiss Boglárka, Jánosity Mária, Romsics Mónika, Bagó Bence, Rendes Katalin, Somogyi Gyöngyi, Szabó Tirza Rebeka



        Fúvósok:
        Soponyai László, Soponyai Vilmos, Saburit Dániel, Kocsis Attila, Kocsis András, Tamaskó Dénes, Balatoni Merilin, Iván Dániel, Borbély László, Kerekes Fanni, Enzsel Adél, Kerekes Marcell, Balogh Péter, Sziegl Péter (képünkön)Kocsis Adrienn, Kocsis Dávid



        A legutóbbi karácsonyi koncerten Kerekesné Geri Zsuzsanna
         mellett jobbra Dobos Nóri. Fotó: www.kalohirek.hu
        Mai diákjaink:
        Dobos Nóra, Tamás Attila, Kákonyi Emese, Kenyeres Éva, Kenyeres Szilárd, Szász Boglárka, Molnár József, Matos Sára, Szabó Réka, Fekete Tamás, Böjtös Szonja





        Búcsúzóul mindenkit arra bíztatok, hogy bátran kommenteljen a Facebookon és/vagy egészítse ki írásomat, hogy ez az összeállítás minél gazdagabb, teljesebb lehessen! És hallgassunk, játsszunk sok zenét, mert, ugye a ZENE MINDENKIÉ!
        A kép bal szélén: Meayki Rita

        Fehérvári István Csábi Eszterrel










        Szerkesztőként pedig egy  Fekete Gyula-interjú részlet szellemében kívánom, hogy a kalocsai zeneiskola továbbra is sok kiváló, képzett zenészt, a muzsikát értő, szerető embert adjon országnak - világnak:

        "– Ön is Kalocsáról származik, mint (...) Lakatos György fagottművész, vagy Nemes László Norbert, a kecskeméti Kodály Intézet vezetője. Mi lehet az oka annak, hogy ez a város ennyi jó zenészt „termel”?
        – Eszembe jutott még két név, Szigetvári Andrea, aki elektronikus zenét tanít a Zeneakadémián, és Dargay Marcell zeneszerző, de Kákonyi Árpád is a környékről való. Sokunknak volt egy nagyon jó énektanárnője Kalocsán, Klári néni (Lakatos Istvánné a Szerk.), aki egyébként Lakatos Gyuri édesanyja, úgyhogy biztosan ő az egyik „ok”." (Bokor Gabriella: „Az ember írja meg, amiben hisz…”. Interjú Fekete Gyulával.)
        T. T. 

        Jegyzetek:
        (1) A külön nem jelzett esetekben, a képek a zeneiskola évkönyveiből származnak.

        (2) Kalocsán mint érseki székhelyen a művészeteket pártoló, tudós érsekek mindenkor fontos volt, hogy a főszékesegyházban – kiváló karnagyok vezetése mellett – művészi ének- és zenekar legyen. (A zenei élet Haynald Lajos (1816 – 1891) bíboros érsek ide­jében érte el csúcspontját, akit bensőséges barátság fűzött Liszt Ferenchez. A mestert hat alkalommal látta vendégül az érseki kastélyban.)
        Az, hogy sok országos, sőt európai hírű művész indult útjára városunkból a magas szinten működő egyházi iskoláknak (Érseki Tanítóképző, a Miasszonyunkról ne­vezett Szegény Iskolanővérek zárdája és a jezsuita főgimnázium) és zenének éppúgy köszönhető, mint az ezekkel párhuzamosan szerveződött különféle egyletek zenei tevékenységének (melyeknek elsősorban a kórusok megalakításában volt nagy jelentőségük). További információkért kattints ide!

        A zeneoktatás, zenei nevelés közel száz éven ke­resztül (1948-ig) folyt jogelődünkben, a kalocsai jezsuita főgimnáziumban is. Alapjait Hennig Alajos, SJ (1826-1902) jezsuita atya, házfőnök, zeneszerző, Liszt Ferenc unokaöccse rakta le, aki számos egyházzenei mű, illetve kiadvány szerzője, szerkesztője. Legfontosabb munkája az Egyházi énekek orgonakísérettel, mely Kalocsán jelent meg, 1898-ban. A közölt 214 ének közül 94 a páter saját szerzeménye.

        P. Henning a gimnáziumot Pozsonyban és Győrött, a filozófiát Nagyszombatban, a teológiát uo. és Esztergomban végezte. 1850-ben szentelték pappá. A nagyszombati érseki gimn. tanára, majd az esztergomi főszegyh. karkp-ja. 1860-ban lépett a jezsuita rendbe. 1864-74 között a kalocsai főgimnázium prefektusa és tanulmányi felügyelője, 1875 -1881 közt igazgatója. 1884-1893-ben rektor és novícmester a nagyszombati rendház élén, utóbb lelkiatya Kalocsán,  szuperior Budapesten, majd Pozsonyban.
        Művei: Missa brevis et facilis styli „A Capella” dicti 4 vocum inaequalium... Bécs, 1882. - XXI. Concentus sacri breves partim 4 partim 3 vocum inaequalium priscis musicae ecclesiae tonis compositi. Uo., 1883. - Missa 4 vocum inaequalium cantu in duos choros distributo. Bp., 1892. - Cantus Antiphonarum B. M. Virginis. Uo., 1893. - Concentus sacri in usum praecipue studiosae gymnasiorum inventutis. Uo., 1893. - Tíz ének hangjegyekkel Jézus Szt szívének tiszt. Kalocsa, 1894. - Litaniae Lauretanae in tonis psalmorum... Bp., 1895. - Cantus facilis litaniarum B. M. Virginis. Uo., 1896. - Cantica sacra pro tempore adventus et festus Nativitatis Domini. Uo., 1896. - Egyh. énekek orgonakísérettel. Kalocsa, 1898. - A 3 kassai vt. élete és szenvedése. Bp., 1898. - Cantus facilis litaniarum de SS. Corde Jesu. Uo., 1900. - Hebdomadae sacrae cantus liturgici Gregoriani. Uo. Forrás:  www.lexikon.katolikus.hu

        (3) Kalocsa egyik fontos Liszt-emléktárgya az a látványos, 1880-as évekből származó portré, mely az érseki palota második emeleti, ún. Liszt-lakosztályában maradt fenn. Különleges fotótechnikával készült (Fritz Luckhardt K.K. Hof-Fotograf, Wien), és Liszt Ferenc itt töltött napjaira emlékeztet.
        Szakirodalom: 
        (4) "50 év zene a tárlókban" –  2016. A Liszt Ferenc Zeneiskola, mai Liszt Ferenc AMI ötvenéves történetét feldolgozó időszaki kiállítás a Viski Károly Múzeumban 2015. szeptember 15-én nyitott, s egy évig állt fönn.

        (5) Szendrei Imre Alapítvány. Idősb Szendrei Imre a Tanítóképző Intézet tanára és a Főszékesegyház kar­nagya is volt. Művei nyomtatásban is megjelentek.
        Fia, ifjabb Szendrei Imre Kalocsán született és nevelkedett. Zeneakadémiai tanulmányai után sikerrel szerepelt nemzetközi ver­senyeken. Két Chopin- és egy Liszt-díjat nyert, ö inspirálta a L. F. T. Kalocsai Csoportjának létrehozását, részt vett az alapító ülé­sen is. 1983-ban  NSZK-ban egy zenekari koncert főpró­báján a billentyűkre bukott és meghalt.

        Nincsenek megjegyzések:

        Megjegyzés küldése