2017. december 12., kedd

"A történet" – Irodalmi pályázat a dráma-érettségire

Blogunk, a XIG-ma "A történet" címmel irodalmi pályázatot hirdet novella és szinopszis kategóriákban. A cél egy, a középiskolai évekhez (14-18 éves kor) kötődő, alapvető élmény/ történet megírása. (A részleteket lásd alább!)
A győztes(ek) írása az idei tanév dráma és tánc érettségi  gyakorlati vizsgájának "alapanyaga" lenne. A 2-4 szereplős tanteremszínházi előadást (1) kb. 10-15 percesre tervezzük. A  jeleneteket, az érettségizőkkel közösen építjük majd fel  – improvizációk, esetleg vendégszövegek felhasználásával – az általunk legizgalmasabbnak tartott novellából/ szinopszisból kiindulva. 

– Mi az az általad megélt, vagy látott-hallott korosztályos iskolai történet(ed), mely téged megérint(ett) és/ vagy érdekel? ... Gondolkodj, vagy emlékezz, és írj! Kalandra fel!


***

A pályázatra, életkori megkötés nélkül, kezdő és rendszeresen publikáló írók jelentkezését is szívesen fogadjuk. Nevezési díj nincs. A pályázat jeligés.

Beküldési feltételek:
  • Pályázni kizárólag a témával kapcsolatos (a középiskolai évekhez, ill. helyzetekhez, élményekhez kötődő) művel lehet.
  • Egy szerző több írással is pályázhat. A szerzőnek a szinopszishoz, novellához jeligét kell társítania. A jelige bármilyen szó lehet, az helyettesíti a szerző nevét a zsűritagok előtt.
  • A novellákat e-mailben a punktom@freemail.hu címre kérjük beküldeni.
  • A szerzők azonosítása miatt az e-mailnek tartalmaznia kell a szerző nevét, jeligéjét és az elérhetőségét (lakcím, telefonszám). (A kapott személyes adatokat diszkréten kezeljük, és harmadik félnek nem adjuk át.)
  • Az e-mailben csatolt fájlként kérjük beküldeni a novellát doc, docx, rtf vagy odt formátumban. A tárgy mezőbe kérjük beírni: „A Történet”.
  • Formai megkötés: Times New Roman 12-es betűméret; sorkizárt, szimpla sorköz; tabulátorok, képek, hangulatjelek, díszítőelemek nélkül
  • A Pályázó a beküldéssel kijelenti, hogy a műve(i) a saját tulajdonát képezi(k), nem sérti(k) mások szerzői és személyiségi jogait. A beküldéssel elfogadja, hogy a művei közzétételéért anyagi követeléseket nem támaszt blogunkkal szemben.
  • Terjedelem: 2000 - 2500 leütés lehet szóközökkel együtt.
  • Beküldési határidő: 2018. január 10., éjfél
Értékelés, díjazás: 
  • A zsűritagok a jeligékkel ellátott novellákat kapják meg értékelésre, majd 1-10-ig terjedő skálán pontoznak.
  • Zsűritagok: az érettségiző diákok és a szaktanár.
  • A pályázatra beérkezett legjobb novellákat, szinopszisokat blogunk, a XIG-ma közli. A novellából, szinopszisból, kinyomtatva egy-egy tiszteletpéldányt kapnak szerzők. 
  • A helyezettek díjazására 10.000 Ft értékű könyvutalvány áll rendelkezésre, melyet az eredményesség alapján osztunk ki.
Jó munkát kívánunk!


***
Néhány szó a szinopszisról:

  • Eredetileg: a könyvkiadóknak, irodalmi ügynökségnek küldött (regény)összefoglaló, kivonat. Célja, hogy képet alkothassanak az adott regényről anélkül, hogy el kellene olvasniuk a teljes kéziratot. Mindemellett felmérik az adott szerző íráskészségét, stílusát, nagy vonalakban a szöveg struktúráját és a történet eredetiségét, összetettségét, stb. Általában hasznos a szinopszis megírása, mert ösztönöz a lényeglátásra, a logikai hibák kiküszöbölésére, stb. A szinopszis a regény cselekményének rövid, koherens összefoglalója. Tartalmazza a történet vázlatát, a főbb karakterek leírását és a közöttük lévő viszonyt, a cselekmény térbeli és időbeli elhelyezését, illetve a szövegben megalkotott világ alapvető tudnivalóit, különlegességeit.
  • A szinopszisban mindent le kell írni a történetből, ami változást jelent, ha a főhős sorsdöntő ponthoz ér, konfliktusba keveredik, vagy ha valamilyen váratlan esemény tovább lendíti a történetet. Csak a fő cselekményszálat bontsuk ki, és elejétől egészen a végéig ismertessük a történetet. A végét is le kell írni, a csattanót is le kell lőni, nem szabad a szinopszisban függővéget hagyni, hiszen ez nem a darab, hanem szigorúan tényszerű ismertető. Lehet, hogy ez nagyon száraznak tűnhet, de pont így jó.
  • Fontos, hogy a szereplő karakterek jelleméről, érzéseiről, benső történéseiről is tartalmazzon információt. Ha a műben minden jól összeáll, akkor a történet kibontakozása nem független a karakterekben végbemenő folyamatoktól, hanem azzal kölcsönhatásban áll: ezt a szinopszisnak is tükröznie kell.
  • Legyél logikus, ne ugrálj össze-vissza a cselekményben.
  • Mindenképpen szót kell ejteni a háttérvilágról. Mutasd be pár mondatban (maximum fél oldalban), hogy milyen a szereplőknek otthont adó világ, milyen korban játszódik, stb.
  • Törekedj az érthetőségre, az egyértelműségre (még ha a történetben fontos szerepe is van a félreértéseknek), és kerüld a terjengősséget.
  • Törekedjünk a tömörségre: minden szónak számítania kell, ne legyen egy se fölösleges. (George R. R. Martin eredeti szinopszisa a Tűz és Jég dala-sorozathoz három gépelt oldalnyi terjedelmű volt! ) Bármennyire is szeretjük a karaktereinket, ne tartalmazzon az összefoglalónk túl sokat belőlük. Csupán a legfontosabbak szerepeljenek benne: azok, amelyek nélkül nem lehetne megérteni a cselekményt. Ugyanez a szabály érvényes az eseményekre és a cselekmény fordulataira is: a teljes kép szempontjából fontos történéseket említsük, ne vesszünk el a részletekben. Nem kell újraírnunk az egész történetet, csupán be kell mutatni annak legfontosabb pontjait. 
  • A jó szinopszis írása is gyakorlást igényel, ezért nem árt, ha 2-3 verziót is írsz, így ki tudod választani, ami legjobban sikerült. Mielőtt elküldenénk, mutassuk meg 1-2 ismerősnek, bétának.
  • Források: bekezdes.twister.hu
***

Richard Schechner: A dráma, a cselekményváz, a színház és az előadás
  (Esszék a színházi előadás természetéről, 1970-1976, Múzsák Kiadó, Bp. 1984. 54-60. oldal)

A jelenség, akár „drámának", akár „színháznak" vagy „előadásnak" hívják, a világ minden népénél előfordul, és a történészek, régészek és antropológusok által feltárt régmúltba nyúlik vissza. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a tánc, az ének, a maszk- és jelmezviselés, más emberek, állatok, vagy akár természetfölötti lények megszemélyesítése, történetek előadása, valamint az egyéni vagy csoportos előkészületek, illetve próbák az emberi létforma velejárói...
A dráma jóval az írás feltalálása után, a cselekményváz-alkotás egyik speciális formájaként jött létre. A manifesztáció helyébe a kommunikáció lépett. A reneszánsztól napjainkig az írásbeliség gyors elterjedésével a cselekvés és a cselekményváz közti viszony a visszájára fordult. A szöveg védelme lett a fontos: nem az, hogy miként, milyen gesztusok kíséretében mondják el. Így ahhoz vagyunk szokva, hogy figyelmünket a cselekményváz egy speciális fajtájára irányítsuk, arra, amit drámának hívnak.
A „cselekményváz, dráma, színház, előadás" szavaknak egyéb jelentésük is van, és egyikőjüknek sincs semleges szinonimája. A meghatározáshoz (osztályozáshoz) négy egymásra helyezett korongként lehet elképzelni.
Dráma: a legkisebb, legintenzívebb kör. Egy megírt narratív szöveg, kotta, szövegkönyv, instrukció, tervezet vagy térkép. A dráma áttehető helyről helyre, időből időbe, függetlenül az őt hordozó személytől.
Színház: esemény, amelyet az előadók egy sajátos csoportja ad elő; az, ami ténylegesen történik az előadókkal a produkció alatt. A színház konkrét és azonnali. A színház általában az előadók válasza a drámára, a cselekményváz megjelenítése.
Cselekményváz: mindaz, ami az egyik időből a másikba, az egyik helyről a másikra átvihető; az esemény alapkódja. A cselekményváz átadójának ismernie kell a cselekményvázat, és képesnek kell lennie arra, hogy megtanítsa másoknak.
Előadás: a legszélesebb, s 1egbizonytalanabbul meghatározható korong. A teljes esemény-együttes, melynek többsége észrevétlenül múlik el, minden, ami mind az előadókkal, mind a nézőkkel történik attól a pillanattól fogva, hogy az első néző belép az előadás felségterületére - a helyszínre, ahol a színház működik -, egészen addig a pillanatig, amíg az utolsó néző is eltávozik.
A dráma a szerző, a zeneszerző, a forgatókönyvíró birodalma, a cselekményváz a tanáré, a gurué, a sámáné, a mesteré; a színház az előadók felségterülete; az előadás a közönségé. Persze számos helyzetben a szerző guru előadó is, némely esetben pedig az előadó egyben közönség is. Az előadás és a mindennapi élet közti határ önkényes; a különböző kultúrák különbözőképpen jelzik ezeket a határokat.
Az előkészületek akár az előadás előtt néhány perccel (egy improvizatív színházi akció) vagy akár néhány évvel korábban (az orokolók Hevehe-ciklus játéka) kezdődhetnek. Bárhol húzódjanak is e határok, az előadás széles körén belül vannak, ott, ahol a színház folyik; a színház középpontjában a cselekményváz áll, néha a dráma.
Általában az ázsiai, óceániai és afrikai kultúrák a színházat és az előadást, a nyugati kultúrák pedig a drámát és a cselekményvázat helyezik előtérbe.. A figyelem most egyre inkább a varratokra irányul, amelyek szembetűnő módon forrasztják egybe az egyik korongot a másikkal. Sztanyiszlavszkij odáig megy, hogy teljes egészében tagadja az előadás létét. Brecht életművének lényege a színház és a cselekményváz közti varrat felmutatása: V-effektje, elidegenítési effektusa eszköz annak feltárására, hogy a cselekményváz forgalmi rendeltetése eltér attól a színházi eseménytől, melyben megszületik. 
(Fordította: Regős János)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése