2017. október 4., szerda

Petőfi-vers a kalocsai sírkertben

Petőfi Sándor (1823-1849)

A Kalocsa TV egyik nyári adásában "kaptam el" azt a riportot, amelyben a katolikus sírkertben található Petőfi-versről beszélt a Viski Károly Múzeum Kalocsa igazgatója, Romsics Imre. A család az emlékverset személyesen kérte a költőtől elhunyt szerettük, Szabó Ferencz, "a haza hü polgára" tiszteletére.
Megkértem, igazgató urat, hogy tájékoztasson, milyen forrásból hitelesíthető a kiskőrösi születésű klasszikusunk szerzősége, hisz a Petőfi Sándor kritikai kiadás (1) még nem készült el, s az "összes versekben" kétes hitelűként közlik azt
Íme a kőbe vésett költemény, majd Romsics Imre válasza (melyet köszönettel vettem): 






                Petőfi Sándor: Sírvers

Nyúgodalom, mely elszállottál a mi szivünkből,
Szállj ide e sírnak drága lakója fölé.
Életet és örömet adnánk a férj s az apának,
S e kőnél egyebet nem lehet adni neki!
Állni soká fog e kő; hamarabb elporlik azonban,

Mint lelkünkben ama bánat, amelyet okoz.

                                    (Pest, 1848. augusztus)






"Petőfi sírversének kéziratát a család őrizte meg, melyet a Vasárnapi Újságnak adtak át közlére 1882-ben. A megjelenés után került be a sírvers a Petőfi kötetekbe. A Kalocsai Néplap 1931. július 11-i számában jelent meg egy tudósítás e témáról. Horváth V. Géza, a gimnázum (2) rajztanára kísérte a temetőben a sírban nyugvó Szabó Ferenc dédunokáját, Spányik Kornélné Csopay Vilmát. Akkor még a család birtokában voltak az írásos feljegyzések. Tímár Kálmán (3) 1953-ban írt egy 21 oldalas értekezést a sírversről, melyet a Petőfi irodalmi pályázaton díjaztak is. Ebből a pályázatból közölt összefoglalót Bozsó Ferenc a Dunamenti Hírek 1972. február 4-i számában. (... 2017. szeptember)"
Jegyzetek
(1) A kritikai kiadás vagy szövegkritikai kiadás egy-egy szépirodalmi, tudományos vagy zeneműnek az eredeti szerzői kézirat, ennek hiányában a legkorábbi ismert szövegváltozatalapján előkészített és megszerkesztett kiadása. Célja a szerző eredeti elképzeléseihez leghívebb és legközelebb álló változat kialakítása, kiegészítve a mű értelmezését segítő kor-, művelődés- és eszmetörténeti magyarázatokkal, valamint keletkezéstörténetére, további szövegváltozataira utaló jegyzetekkel.  Forrás: www.wikipedia.org
(2) Iskolánk jogelődje, a a jezsuita főgimnázium tanára.
(3) Tímár Kálmán (Gádor, Bács-Bodrog vm., 1884. jan. 31.- Kalocsa, 1960. dec. 3.): egyetemi tanár, kódexkutató. 1902-ben, Kalocsán, a jezsuita gimnáziumban érettségizett, a budapesti Tudományegyetemen magyar - német szakos tanári oklevelet szerzett (1906), bölcsészdoktorrá avatták. 1907-08-ban Münchenben képezte tovább magát. 1922-49. között (megszüntetéséig) a kalocsai Érseki Tanítóképző tanára. Főként kódexirodalmunkkal foglalkozott. Forrás és további információk életéről, munkásságáról.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése