2017. április 23., vasárnap

Az életpálya-tervezés - Életvitel 1.

Illusztráció. Forrás: karrier-boldogsag.hu
 Iskolánkban 2017. januárjában, projektnapok keretében, immáron másodjára került megrendezésre az életvitel tantárgy. Végzős diákjaink, az első félévhez hasonlóan, számtalan hasznos, gyakorlati információt szerezhettek mindarról, amivel majd számolniuk kell, miután elballagnak s elhagyják a szülői ház védelmét. Az életpálya-tervezés és a közlekedés témakörének feldolgozásban (a részletes programért kattints ide) most is külső cégek, szervezetek, valamint egykor végzett diákjaink segítettek. 
     A két nap eseményeiről, illetve a pályaválasztáshoz, munkavállaláshoz és karrierépítéshez köthető kérdésekről készült összeállításomban az eseményekről Tóth Anasztázia (12. A) számol be. A bejegyzés második felében pedig Katona Zita, Maár Boglárka, Tóth Anasztázia (12. A) és Katona Réka (12. B) osztályos diákjaink interjúit olvashatják három volt Istvános, jelenleg egyetemi hallgatóval. 
  Greksa Ádám, Magony Martin Gellért és Tóth Tamás tapasztalatait a munka és továbbtanulás  hazai és külhoni világából annak reményében közlöm, hogy az érdeklődő olvasóink jobban eligazodhatnak a témában. (A Tóth Tamás-interjú külön jelenik meg majd.)

Illusztráció. www.liganet.hu

   Tóth Anasztázia, első nap Dr. Pirisiné Dr. Szamosvölgyi Dóra bíró, illetve Dr. Vörös Balázs ügyvédjelölt, a munkavállalás jogszabályi környezetéről szóló előadásain járt. 

  Pirisiné Dr. Szamosvölgyi Dóra bírónő előadásában összefoglalta a munkaviszony keletkezésével, megszűnésével, valamint a tanulói, illetve hallgatói jogviszony sajátosságaival kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Elmondta, milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak, miről kell a munkavállalót tájékoztatnia. Hasznos volt az is, hogy hangsúlyozta számunkra: nem elég a munkáltatóval szóban megegyezni, hanem mindent írásba is kell foglalni. 
   Dr. Vörös Balázs ügyvéd úr, a munkaszerződéssel kapcsolatban, tisztázta számunkra a munkavégzéssel összefüggő legfontosabb fogalmakat (pl. minimálbér - bérminimum), és bemutatta a próbaidőre, a szabadságra, munkabérre és cafetériára vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. Ő is felhívta a figyelmünket arra, hogy a munkaszerződést ától-zéig, tüzetesen nézzük át, ugyanis vannak esetek, amikor azok nem jogszerűek (a munkavállaló hátrányára).
     Az előadók, szerintem, nagyon hasznos tanácsokat adtak. Giminkben ugyan több olyan tanuló van, aki már 16 éves kora óta vállal diákmunkát (pl. az osztályomban többen a helyi önkormányzatoknál dolgoznak nyáron), sokan mások azonban csak a közeljövőben tervezik azt. A témában jó részt még tájékozatlanok vagyunk, a szakemberek segítségével jobban elkerülhetjük a szóba jöhető hibákat, félreértéseket.

Illusztráció. www.karrierkozpont.elte.hu

  A projekt második napján a manapság nagyon aktuális munkanélküliséget és az álláskeresés, munkába állás első lépéseit mutatták be a témában járatos szakemberek: Klement Orsolya, a Bács - Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának pályaválasztási tanácsadója, Scherer Zsolt, a Kalocsai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának vezetője és Aszódi Tamásné tanácsadó.

  Klement Orsolya pályaválasztási tanácsadó ahhoz adott ötleteket, mit tegyünk, ha nem vesznek fel minket "álmaink iskolájába". Mindenesetre nem kell elcsüggedni — mondta, ugyanis számos más lehetőségünk van. A következő évben ismét jelentkezhetünk, de addig igyekezzünk azt az egy évet teljes mértékben kihasználni: pl. nyelvtanulással, amivel ha jól haladunk, akkor egy újabb nyelvvizsgát is szerezhetünk. De másik tantárgyból is érettségizhetünk, vagy éppenséggel javíthatunk korábbi vizsgajegyeinken. Tevékenykedhetünk továbbá akár a munka világában is, és dolgozhatunk alkalmi munkavállalóként vagy alkalmazottként, ezáltal megismerhetjük pl. majdani szakmánkat, és pénzt is kereshetünk. Emellett tovább is kepézhetjük magunkat OKJ-s szakképzéssel. 
  Ha a munka mellett döntünk, akkor fel kell keresnünk a munkaügyi központot, illetve a munkaerő-közvetítő cégeket, és el kell sajátítanunk az álláskeresés technikáit. Ahhoz, hogy jelentkezzünk egy álláshirdetésre, szükséges az önéletrajzunk beküldése. Az előadó tájékoztatott minket az önéletrajz és a motivációs levél formai és tartalmi követelményeiről, s felhívta figyelmünket az állásinterjúra való felkészülés, illetve azon való megjelenés kívánalmaira is. 
  A tanácsadó hölgy tippjei mindenképp hasznosak, hiszen vannak olyan tanulótársaink, akik egyelőre nem tanulnának tovább, hanem "kipróbálnák magukat az életben".

A személyes példa hitelesítő erejével 

    Volt diákjaink,  Sebestyén Márk és Jánosi Márió a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Romsics Erzsébet pedig a BME hallgatójaként a felsőoktatásban szerzett tapasztalatait osztotta meg a végzősökkel. Mindannyian arról meséltek, hogyan jutottak el a gimnázium után az adott képzésre, miért és hogyan választottak pályát, milyen nehézségekkel találták szemben magukat az egyetemi évek alatt, és nem utolsó sorban sok-sok jó tanáccsal látták el a fiatalokat. 
    Katona Réka Lánczi Péter, a Mathias Corvinus Collegium igazgatóhelyettesének a pályaválasztás és a karrierépítés rejtelmeibe bevezető előadását foglalja össze.
Lánczi Péter
 
  Izgatottan vártuk Lánczi Péter előadását, mivel annak felvezetése sem a szokványos volt. Figyelembe véve, általánosságban, a hallgatóközönség inaktivitását, egy sajátos módszerrel készült: bevezetésként közöttünk egy, a témájához kapcsolódó felmérést készített  a Kahoot! segítségével (1). Az alkalmazás révén, a telefonján keresztül, majd mindenki véleményét megismerhette, illetve, később tudott válaszolni a pályaválasztással kapcsolatos kérdéseinkre. A mai diákok nem szeretnek "szerepelni", viszont így, a személytelenség jegyében mindenki lehetőséget kapott arra, hogy kedve szerint, kellemetlenségek érzete nélkül megmutathassa magát. Körünkben nagy sikert aratott a modern technológia (vagyis "az életünk") játékos bevonása az előadásba.
  Az első tételszerű megállapítása, hogy "az egyetem nem középiskola". Habár egyértelműnek gondolnánk ezt a kijelentést, mégis számos, alaposabban megfontolandó dolgot rejt magában. A legfontosabb az, hogy bekerülve a "nagy betűs életbe", a szabadság mellett rengeteg felelősség is közvetlenül a nyakunkba zúdul. "Ha nem lesz diplomád vagy munkád  – hangsúlyozta Peti  –, azt csak is magadnak köszönheted!" Ugyanakkor nem kell megijednünk: a felsőoktatásban egy teljesen új és izgalmakkal teli közegbe csöppenünk, ahol "hasonszőrű emberek" vesznek majd minket körül, akikkel "ugyanolyan rugóra jár majd az agyunk". Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő közösséget, aminek szerves részesei lehetünk –  s a barátságok, szakmai kapcsolatok a későbbiekben is elkísérnek, segítenek majd.
   "Az egyetem nem „lóverseny” –  folytatta gondolatmenetét –,  nem igaz, hogy az egyetemet öt év alatt, a lehető leggyorsabban el kell végezni! Még akkor sem, ha a „a bezzeg az én időmben emberek” erről így vélekednek." Péter szerint ugyanis sokkal többet jelent tapasztalatot szerezni, esetleg, akár egy-két évet külföldön is eltöltve. Látókörünk kinyílik, jobban megismerjük a világot, és több hasznos, gyakorlati információra is szert tehetünk közben. Az új tapasztalatok ugyanis csak értékesebbé tesznek minket, gazdagítják személyiségünket.
   A mesterképzésről szólva előadónk felidézte válaszainkat, s azokat, mosolyogva "aranyosnak" minősítette. A legtöbben ugyanis azt jelöltük be, hogy ugyanazt (-ott) végeznénk el a mesterképzést, amit/ ahol az alapképzést is elkezdtük. "Először meg kell ismerned magad, és ha időközben rádöbbensz, hogy egy teljesen más körben vagy érdekelt, sosem késő változtatni!" – foglalta össze véleményét a közgazdász.
   "Az egyetem külföldön jobb? A nap szebben süt?! A kóla finomabb?!" – kérdezte tőlünk ezután. Persze, jól mutat az önéletrajzban, ha egy neves egyetemet fel tudunk mutatni, de egy névtelen egyetemen tanulni, pl. Kelet-Németországban, nem fog nagy előnyt jelenteni. És vannak magas színvonalú képzések a magyar felsőoktatásban is!

Illusztráció. www.mde.hu
   Tévhitnek minősítette előadónk, hogy a diploma munkát ad, és hogy azzal, amit az egyetemen tanulunk, a jövőben majd el is tudunk helyezkedni. Szerinte, ezért, már az egyetemi éveink alatt, el kell kezdenünk a pályánk egyengetését. Ki kell használnunk az iskola adta lehetőségeket, és csatlakoznunk kell a különböző szakkollégiumokhoz (2), szövetségekhez, klubokhoz. 
   A munkavállalásban sem kell nagyravágyónak lenni! Kezdjünk majd  – tanácsolta – kisebb cégeknél, és szerezzünk olyan munkát, amit majd kamatoztathatunk a későbbiben. "Kérlek benneteket, ne menjetek el kávét főzni! – figyelmeztetett viccesen – Kommunikálj, építs kapcsolatokat, hogy a későbbiekben a munkaadónak „majd csorogjon utánad a nyála.” Az egyetemen kapott jegyek sokkal kisebb horderővel bírnak" – tette hozzá. Mikorra végzünk az egyetemmel, jó ha már van egy koherens történetünk, és olyan valakivé váltunk, aki tudja, hogy mit miért tesz, illetve miben vannak az erényei s hibái ... 
    "Tehát ne lébecoljunk – tanácsolta nekünk végezetül –, küzdjünk meg a kihívásokkal, és akkor nem 5 éves semmittevés, egy diplomával az eredményed, hanem hasznos időtöltés!"

Greksa Ádám
Volt diákjainkkal Katona Zita, Maár Boglárka, Tóth Anasztázia beszélget arról, hogyan lehet a mai Magyarországon a továbbtanuláshoz munkavégzéssel pénzt keresni.

- Mióta és mit dolgozol?
- Már általánosban, amikor 13 éves voltam, egy autószerelő műhelyben dolgoztam: érdekeltek a kocsik, de pénzt is akartam szerezni a melóval. Gimisként egy évben újságot hordtam, majd  – egy diákszövetkezet keretein belül  – végeztem mezőgazdasági munkát is. Anyagilag ugyan nem annyira kifizetődő iskolaszövetkezeten keresztül dolgozni, de egyrészt biztonságos, mert egy jogilag jól körülhatárolható szervezettől kapjuk a fizetést, másrészt a munkáltatók 90%-a csak ebben a formában alkalmaz diákokat. Egy barátommal, több éven keresztül, dj-ként zenélgettünk is – innen talán többen ismerhetnek –, a jövedelmünket pedig eszközeink fejlesztésére fordítottuk.

- Ma Pesten, a BME-n, a gépészmérnöki kar hallgatójaként tanulsz. Hogyan egyezteted össze a tanulást és a pénzkeresettel?
- Úgy gondolom, hogy aki teheti, ne dolgozzon azonnal, ahogy megkezdi felsőoktatási tanulmányait, mert a környezetváltozás miatt idő kell az alkalmazkodáshoz. Először meg kell ismernie és szoknia az új környezetét. Egészen biztos, hogy először, az az egyetem mellett nem fog beleférni az idejébe  a munka is. Saját magamon tapasztaltam, hogy ez nem megoldható. 
A második félévemben kezdtem dolgozni, heti 10-15 órában, amivel egy ideig nem volt baj, viszont a negyedik félévben sikerült túlzásba esnem, és az elfoglaltságom jócskán a tanulás rovására ment... Legfontosabb, amit meg kell tanulnunk a felsőoktatás évei alatt, hogy az időnket és az energiánkat beosszuk! Ezért javaslom, hogy ne az első félévben vállaljatok munkát, mert még nem tudjátok, mire van időtök, erőtök!

Illusztráció. BCE Központi Könyvtár 
- Hol és mit dolgoztál? 
- Az első munkám – ami nem volt tervezett – úgy jött, hogy a nagybátyám, aki villamosmérnök, ajánlott munkát a munkahelyén. Utána, nyáron diákmunkákat vállaltam egy diákmunka szövetkezetnél. Tortaszállító cégnél is (mosolyog) dolgoztam futárként, napi 10-12 órát vezettem. Jó volt, mert imádok a volán mögött ülni! Később projektvezető lettem egy iskolaszövetkezetnél, amit 8 hónapig, iskola közben végeztem. Ezt a munkát hagytam ott, mert nagyon sok időmet elvette, és a keresetem is jócskán elmaradt az előre megbeszéltektől.   
   Mindeközben kapcsolatba kerültem egy kis gyártó céggel, ahol időszakos jelleggel gépész munkatársat kerestek kisebb tervezési feladatokra. Ez a meló projekt-jelleggel zajlik, távmunkaként. Természetesen itt több fizetést kapok, lévén, hogy szakmai tudást igénylő a munka. Azután egy éve bekerültem egy másik kis elektronikai fejlesztő/gyártó céghez is, ahol azóta is dolgozom. Kezdetben technikusi munkakörben voltam (forrasztás, szerelési feladatok), később pedig átvettem a mechanikai tervezési feladatokat. Mostanra már a teljes munkaidőmet ez tölti ki, ami heti 3 munkanap (24 óra)

Milyen tapasztalatokat szereztél a munkavállalásban, melyeket velünk is megosztanál?
- Az akklimatizálódás után, tehát később, ha az embernek szüksége van rá, vagy késztetést érez hozzá, keressen munkát! – De csak okosan, és előbb - utóbb a szakterületeteken vállaljatok munkát, mert ott jobb a pénz és szakmai tapasztalatokat is szerezhettek! Én, személy szerint, munkavállalóként sokkal több –  gyakorlati területen hasznos – tudást szerzek, mint az egyetemen, (mosolyog). Ez persze, főként az iparban törvényszerű.

- A tanulmányaid által szereztél-e pénzt?
- Nem, mert itt a BME-n 3,8-as átlag fölött jár csak tanulmányi ösztöndíj, 6.000. forint. A tanulmányi alapon elnyerhető legmagasabb ösztöndíj pedig 30 ezer forint, amit 5 egészes átlaggal lehet elnyerni. Számomra azonban ez nem volt cél, másrészt rájöttem, hogy "ésszerű energiabefektetéssel" nem is elérhető. Mivel pedig dolgozom, ennek az összegnek a többszörösét keresem meg és tapasztalatra is szert teszek. Szociális juttatásban részesültem, mert a szüleim elváltak. 

- Milyen jogcímeken lehet még szociális ösztöndíjhoz jutni?
- Általánosságban, a hallgató állandó lakhelyére bejelentett személyek egy főre eső jövedelme alapján lehet azt igényelni. Ilyen módon a tanulmányi ösztöndíjhoz hasonló mértékű támogatást lehet igényleni. A felsőoktatásba felvételt nyert hallgatók számára, akik elérik a szociális juttatás minimum ponthatárát, jár egy ún. alaptámogatás, ez egyszeri jóváírást jelent, 60 ezer forint összegben. (Ha érdekel a téma, részletesebben lásd itt!)

- Mit gondolsz a diákhitel felvételéről?
- Véleményem szerint, ha az ember, akár szülői támogatás nélkül, munkával meg tudja oldani a saját fenntartását, nem szabad ehhez, "a kézenfekvőnek tűnő" megoldáshoz nyúlnia. Számomra nagyon nagy (és veszélyes) a különbség, hogy az egyetem mellett dolgozok, és legrosszabb esetben a képzés végére "nullára jövök ki" (bár, kis szerencsével, még megtakarításra is szert tehetek), vagy hogy felveszem a diákhitelt, és, nagyságrendileg, 2 millió forint adóssággal vágok neki az életnek, a jelenlegi, pályakezdők számára alapvetően barátságtalan gazdasági, munkaerőpiaci helyzetben!

- Mit ajánlasz azoknak, akiket nem vesznek fel elsőre?
- Ha valaki mindenképpen tovább szeretne tanulni, akkor, a lehető leghamarabb jelentkezzen újra, s ehhez, ha szükséges, érettségizzen is újra. Lehet OKJ-s szakmát is tanulni, ami két év után, jó választás esetén, egy biztos és piacképest tudást ad  – az esetleges újabb sikertelen próbálkozás esetére. Bennem, amúgy régóta van egy késztetés, hogy "szakmát" is tanuljak, függetlenül az egyetemi képzéstől, amit egyszer meg is fogok valósítani (mosolyog)!

Magony Martin
Gellért
 - Mióta és hol dolgozol?
- Már általános iskola óta dolgoztam. 14 éves koromban kezdtem el egy cég reklámújságjait kihordani. Először csak a belvárosban, majd egész Kalocsán én vittem az összes szóróanyagot. 15 évesen pedig már saját alkalmazottjaim voltak az újsághordásra: először barátokkal, majd felnőttekkel dolgoztam együtt. 7852 (!) házhoz hordtuk az újságot, darabját 10 forintért. Később már több szóróanyagot, és hetente kétszer szállítottunk, ami jelentősen megnövelte a bevételünket. Nagyon jól kerestem ez időtájt, zsebpénz-szerzés szempontjából nagyon jó munka volt!
   Középiskolás koromban egy webes céghez kerültem dolgozni. Itt sikerült elsajátítanom az informatikai rendszerekkel kapcsolatos elemi tudást, ami a későbbi tanulmányaimban is hasznosult. Emellett egy multinacionális cégnél is dolgoztam, pénztárosként. Ez a munka volt a kikapcsolódásom. A munkámat megbecsülték, és az ottani kollégáimmal a mai napig tartom a kapcsolatot. 

- A jövedelem mellett milyen egyéb tapasztalatokat szereztél, miért jó munkavállalás egy fiatalnak? 
- Ezek a munkák mind jövedelmezők voltak számomra, nemcsak anyagilag, de emberileg is formáltak. Hivatástudatot adtak, úgy éreztem, fontos, amit csinálok, és még jól is éreztem magam közben! Sikerült megismernem sok embertípust, megtanultam az emberekkel, a felnőttekkel bánni, őket (adott esetben) irányítani. Kapcsolatokat is építettem, melyek a későbbiekben (a munkavállalásban is) a segítségemre voltak, ill. lehetnek. Az, hogy dolgozom, tehát sok segítséget adott az élet más területein is! 

- Milyen tanácsokat adnál a középiskola alatti munkavállaláshoz? 
- Ha szeretnétek már most,  fiatalon valamilyen szinten önállóan élni, és nem szeretnétek a szüleitektől olyan nagymértékben függni, akkor mindenképp ajánlom, hogy dolgozzatok! Diákmunkát egyszerűen találhattok az internet és a Facebook segítségével. Kalocsa kisváros, így kevés a lehetőség is: leginkább a multiknál lehetséges diákmunkát végezni jó pénzért, esetleg még a nyári idénymunkák jöhetnek számításba. Középiskolásként első a tanulás, viszont ha jól beosztjátok az időtöket, akkor dolgozni is tudtok az iskola mellett, ami később csak pozitívumként fog szerepelni az életetekben. 

- Az egyetemi tanulmányok idején hogyan alakul ez? 
- Az egyetemi munkavállalás: más. Nagyvárosban egyszerűbb munkát is találni! Mivel "az egyetem eszi a pénzt", nagyban segítséged szüleidet, ha dolgozol és magadnak keresel zsebpénzt. Az egyetemi tanulmányok első éveiben is ajánlott pl. egy multinál dolgozni. Ahogy haladsz az egyetemi tanulmányaiddal, érdemes egyre inkább olyan munkát keresni, ami a tanulmányaiddal kapcsolatos. Ez később „sokat fog dobni” az önéletrajzodon is!

Jegyzetek
(1) Gamifikáción, játékosságon alapuló feleletválasztós tesztkészítő program. Az alkalmazásban kérdéseket tehetünk fel, amire a diákok válaszolnak a saját eszközükön (tulajdonképpen bármit használhatnak, amin van böngésző és hozzáfér az internethez: számítógépet, laptopot, tabletet vagy mobiltelefont.)
(2) "A szakkollégium ... sajátos jogintézmény, öntevékeny személyegyesülés a magyar nyelvű felsőoktatás rendszerében. ... Tagjainak, a szakkollégistáknak - akik rendszerint egyetemi/főiskolai hallgatók vagy más egyetemi polgárok - igyekszik megteremteni a (nemzetközi viszonylatban is) magas szakmai színvonal eléréséhez a megfelelő környezetet. A szakkollégium ... rendszerint a tagok együttlakásának tényén alapul, s célul tűzi ki a társadalmilag érzékeny és jól informált értelmiségiek képzését, a szakkollégisták tehetséggondozását, önkiteljesedésének elősegítését." (Forrás: hu.wikipedia.org). Szakkollégiumok pl. az ELTE-n, Corvinuson.

Érettségizőink nevében köszönetet mondunk a Kalocsai Kulturális Központ és Könyvárnak a terem biztosításáért, valamint előadóinknak, hogy elfogadták iskolánk felkérését, s önzetlenül közreműködtek az életvitel tantárgy oktatásában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése