2017. január 8., vasárnap

Tanárok és tanítványok – Békési Imrétől, Békési Imréről


Hunyadi János Középiskolai Fiúkollégium tanári
karában (Pannóniájával, a "korszak gépjár-
 műcsodájával"). Balról jobbra:  Bai Jenő, Békési Imre,
 Szvétek József, Varga Gábor. Fotó: Békési Imre
Békési Imre nyelvészprofesszor biográfiájából tudjuk, hogy 1950-ben felvételi kérelmét az I. István gimnáziumban elutasították. 1954-ben a helyi tanítóképző intézetben érettségizett, majd 1959-től 1963-ig kollégiumi nevelőtanárként és gimnáziumunkban óraadó tanárként dolgozott Kalocsán. (1) Az SzTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nyugalmazott egyetemi tanárának pályafutása a főiskolai tanszéken (ahol 1982-től 2000-ig tanszékvezető is) teljesedett ki.

Mostani összeállításom középpontjában a pedagógus áll, aki számos tanárembert indított el útján, s akinek alakja  – gondolatainkban  –  mindig jelen van.
Bejegyzésemet Tanár úr Szvétek Sándorról szóló írásával kezdem. A  kollégium egykori igazgatóját ugyanis meghatározónak tartja tudományos érdeklődése alakulásában.


   Dr. Szvétek Sándor címzetes főiskolai tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság Kollégiumi Szakosztályának elnöke. Nevelői munkásságát 1974-ben Apáczai Csere János díjjal ismerték el. 1951-1986-ig volt a kalocsai Hunyadi János Középiskolai Fiúkollégium (2) igazgatója, de tanított a város több iskolájában, így gimnáziumunkban is.
   Nagy tehetségű pedagógus volt, ő tette híressé a kalocsai fiú kollégiumot. Mindennapi vezetői teendői mellett, az oktató-nevelő munkáról, 82 tanulmányt írt, melyek még ma is hordoznak szellemi értékeket. 
   "A Kalocsa környéki falvakból – fogalmaz Dr. Romsics Ignác Széchenyi-díjas  történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja –  sokan köszönhetik az általa vezetett kollégiumnak, hogy kiemelkedő életpályát futottak be az elmúlt évtizedekben is." (3) Dr. Bárth János történész, néprajzkutató, múzeumigazgató, címzetes egyetemi docens pedig így emlékezik: "Szvétek Sándor a kollégiumi közösség kialakítása terén úttörő munkát végzett. ... Hallatlanul komoly fegyelmet követelt meg, nevelődésemhez az ott töltött évek nagyban hozzájárultak. Hajdani nevelési intézményét az emlékezők ma is »Szvétek Kollégium« néven emlegetik." (4)
   Békési Imre az egykor országosan ismert, kitűnő nevelőnek diákja majd kollégája is volt.

Szvétek Sándor szerepe Békési Imre tudományos érdeklődésének alakulásában

Az előbbiek, dr. Szvétek Sándor
igazgatóval kiegészülve Fotó: Békési Imre
   "Az élet néha vicces is tud lenni. Gimnázium helyett – hiába voltunk kitűnőek – tanítóképzőbe (5) azért irányítottak át 1950-ben többünket mint „egyéb” származásúakat, hogy ne találkozzunk tudománnyal, a szaktárgyak elmélyült értelmezésének igényével; elégedjünk meg azok felszíni összefüggéseivel. 
   Azzal azonban nem számoltak, hogy elég egyetlen igazi tanár, aki tanítványaival el tudja hitetni a gondolkodás fontosságát. Ez a fiatal tanár a kalocsai tanítóképzőben Szvétek Sándor volt, aki a logika című tárgyat egy épp akkor megjelent könyvvel, Fogarasi Béla Logikájának bemutatásával kezdte. 

A volt Hunyadi Kollégium. Fotó: www.iranykalocsa.hu
Így jutottam én azokhoz az elméleti alapokhoz már középiskolás koromban, amelyekre mintegy tíz év múlva a modern nyelvészet is építkezni kezdett. Otthon voltam a világukban. A szillogizmusok átgondolásával fedeztem fel a „kettős szillogizmusok” rendszerét, amellyel előbb kandidátusi fokozatot, majd az MTA doktora címet nyertem el. Aligha túlzok tehát, ha azt mondom, hogy szakmai sikereim Szvétek Sándor logikaóráin alapozódtak meg." (6)
"A kollégiumból 1963-ban jöttem el. Nagyvárosba kerültem, a felsőoktatásba. Értékes, komoly, képzett és törekvő emberek vettek körül. Soha, egyetlen pillanatra sem éreztem, hogy a kisvárosi kollégium mentalitása, Szvétek  szellemisége alacsonyabb színvonalon lett volna." (7) (Kiemelések: T. T.)

 Tanítványok 
Békési Imrének, Kalocsán és Szegeden, az évtizedek alatt számos jeles tanítványa támadt, akik nemcsak a magyartanításban, de az irodalomban, vagy a nyelvtudomány művelésében is helyt álltak. Kortárs irodalmunkból kiemelem Kiss Benedeket és Darvasi Lászlót, a kalocsai kötődés okán pedig Kiss István festő-tanárt, Gróf József  költőt; Milánkovics Tímea, Tamás DóraVáczi Anett tanárokat.

A gimnázium színjátszó köre 1960-ban. Földes Mihály:
 Honvágy 
c. darabját 
Békési Imre (közepén) rendezte.


Kiss Benedek (1943 –) kétszeres József Attila-díjas
költő, műfordító, az MMA rendes tagja. Fotó: 
MMA









Kiss Benedek: Az utolsó év Kalocsán
   Még az előző évben (1959-ben) új nevelőtanár került az intézetbe Békési Imre személyében, aki frissen végezte az irodalom szakot, s bár a gimnáziumban minket nem tanított, a kollégiumban komoly nyomot hagyott maga után. Szellemes, jó hangulatú esti értékelései miatt is hamar a diákok kedvence lett. Mi meg személyesen is közelebbi kapcsolatba kerültünk vele, mert Cziráky Imre bácsi a „gondviselésemet” szinte rá hagyományozta. Ennek az lett az eredménye, hogy hamarosan barátságába fogadott, s ami szinte hihetetlennek tűnt: kulcsot kaptam tőle lakása szigorúan válogatott könyvtárához, hogyha nincs otthon, akkor is bemehessek. Tőle hallottam először az új magyar irodalomról, s köztük Juhász Ferencről, annak új hangú költészetéről. De kezembe adta a költő első nagy összegző kötetét is, A tenyészet országát. Nagy kíváncsisággal olvasgattam, az Apám című hosszúverse teljesen lenyűgözött.
   Békési Imre a kollégiumban irodalmi színpadot is szervezett, ami akkoriban nagyon divatos előadó formai volt. A legemlékezetesebb egy József Attila-összeállítás volt, aminek aláfestő zenéjeként Csajkovszkijtól a népszerű B-moll zongoraverseny szerepelt, amiben természetesen én is részt vettem, többek közt a Tiszta szívvelt mondtam.
(Kiss Benedek: Élettöredékek. Forrás, 2016. szeptember, p. 49.)

Váczi Anett (Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola És Gimnázium):
Államvizsgám reggele
   Még 2012. februárjában tanított egy félévet, amely nagyobb nyomott hagyott bennünk, mint azt akkor gondoltuk volna. Nem sejtettük még, mit is jelenthetnek azok a szavak, melyeket első közös előadásunkon, óránkon mondott. Arról beszélt nekünk, hogy az életben lesznek nehézségeink, nem biztos, hogy minden egyből sikerül, hogy könnyű lesz, de nem szabad feladnunk! Nem kell megijednünk, ha rossz jegyet kapunk, a lényeg úgyis, hogy milyen emberek leszünk államvizsgára, mennyit komolyodunk, változunk, érünk addig…
   Elérkeztünk az államvizsga reggeléhez, mindenki nagyon izgult, már egy órával hamarabb nyugtatgattuk egymást: „Csak ezt éljük túl!”. Bementünk a terembe, ahol kiderült, hogy Békési tanár úr az elnök és szeretne szólni hozzánk néhány szót. Megnyugtatott minket, hogy őt csak az érdekli, milyen emberré váltunk az évek alatt. Tényleg erre volt kíváncsi, ez eszünkbe is jutott még az előadásokról. Tételeink kifejtése közben kérdéseket tett fel, melyektől inkább baráti beszélgetéssé vált az izgatott, betanult tételek felmondása. Egy idő után azt vettem észre, hogy nem is a tételeimről van szó, nem is kellettek a jegyzeteim, csak matematikáról (mert azt húztam), művészettörténetről társalogtunk. Amikor az egyiptomi kultúrától és a képi ábrázolástól eljutottunk Kalocsáig, már nem izgultam, majd a 20. perc környékén a tanár úr megköszönte a beszélgetésünk. Nagyon meglepődtem, nem az az igazi szívdobogós „vizsgaérzéssel” mentem ki a teremből, hanem nyugodtan. Biztosan tudom, hogy azt a délelőttöt sosem felejtem el!

Milánkovics Tímea (Szent Margit Gimnázium):
Egy igazi úriember
   Már gimis koromban szerettem a nyelvészetet, különösen a leíró magyar nyelvtant, OKTV-n is indultam nyelvtanból, s tovább is jutottam. A mondatelemzés elég jól ment, legalábbis ezt gondoltam magamról, amíg  a főiskolán, Nagy János tanár úrnál az egyszerű mondatokat tanultuk. Összetett mondattan tantárgyból azután Békési tanár urat kaptuk. Személyében egy áldott jó nagypapa-figurát ismertem meg, aki rossz jegyet nem adott senkinek. Még az összetett mondatokkal kapcsolatos okfejtéseit többé-kevésbé tudtam követni, de a szövegtannál és a szillogizmusoknál már "elvesztettem a fonalat". 
   A szóbeli vizsgára az ő könyvéből kellet készülni, annyit könnyebbségem volt, hogy irodalmi szövegeket kellett elemezni, olyanokat, amelyeket alapvetően kedveltem, így azt gondoltam, majd a művekről beszélek, ha már a szöveg szerkezeti összefüggéseit nem nagyon értem. A vizsgán 10 téma volt, a könyv tíz fejezete. Megkérdezte, melyiket szeretném elmondani, az Anna Kareninás részletet választottam, mert az a mű tetszett leginkább. Az irodalom-részt elmondtam, a nyelvészeti dolgokba egy-két mondatot tudtam csupán "lekövetni", azt előadtam, de biztosan látta rajtam, hogy nem vagyok a helyzet magaslatán. Beírta az indexemet, becsukta, és kedvesen mosolygott. A folyosón néztem meg: ötöst adott! Borzasztó lelkiismeret-furdalásom volt, magamnak kettesnél jobbat nem adtam volna ... Az akkurátus osztályzásnál nála fontosabb volt a jóság és a szeretet.
   Arra is emlékszem, hogy az utcán a főiskolás lányoknak, köztük nekem is kezét csókolommal köszönt és kalapot emelt. Igazi úriembernek tartottam, szintén a meg nem érdemeltséget éreztem ki a helyzetből. Felemelő volt vele találkozni, ez a köszöntés meghatározta a napomat!
   Egy előadáson mesélte, hogy amikor diák volt, nagyon jól tanult, és nem tudta, hogy tanár vagy orvos legyen belőle. Embereken segítő szakmát szeretett volna. Azért döntött végül a tanítás mellett, mert az orvos az "emberek lefelé vezető ágával" foglalkozik, a tanár pedig a "felfelé ívelővel". 
   Személyisége nagyon meghatározó számomra: a mai napig sugárzik belőle a jóság, a szeretet, bölcsesség, a szerénység és az alázat. Tud csendben maradni, odahallgatni, odafigyelni.

Tamás Dóra (BSzC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája):
”Ő valóban művelte a csodát, sohasem magyarázta”
   A ’90-es évek végén Szegeden, a főiskolán a „nyelvtudomány doktoraként” a magyar nyelvészet titkaiban próbált meg eligazítani bennünket - nyomatékosan éreztetve velünk, hallgatókkal, hogy a nyelvünk a történelmünk is. Magatartásából a tanár embersége, jobbító szándéka sugárzott felénk, minden mondatában a gondolkodás és a tudás mélységes tisztelete, a gondolkodó ember szárnyaló szabadsága fejeződött ki. Úgy adta át az anyanyelvünk kutatásában szerzett ismereteit, hogy a vizsgákon megkövetelte – a saját véleményalkotás szabadságából adódó – gondolataink indoklását és a szókimondást is. 
   A csak jellemző, mindig végtelenül magával ragadó előadásmódjával elkápráztatott bennünket. Gondolatait, üzeneteit a bölcsesség és a sajátos derű fűszere tette egyedivé. Olyan útravalót adott számunkra, amely döntően meghatározta a később katedrára álló fiatal tanáregyéniségek gyermekszeretetét, ill. a tudás mindenkori feltételen tiszteletét. 
   Még élénken él bennem utolsó feleletem emléke, amikor is tételhúzás nélkül „csupán” beszélgettünk a tanár úrral szegedi éveimről, jövőbeni terveimről, Kalocsáról, az életről … A végén olyan nagyvonalúan, semmihez sem fogható emberséggel írta be nekem a jeles osztályzatot… Ám úgy jöttem ki a teremből, hogy az ötös nem „alamizsna”, nem kölcsönös szimpátiából adódó jutalom, hanem azzal a biztos érzéssel, hogy micsoda pedagógus, Ő tudta, hogy úgyis tudnám az anyagot…


Díszvendégként gimnáziumunkban a jubileumi emlékévben
Dr. Békési Imre  2015. március 26-án  „Lélekcserélő idők járnak…” címmel, az 50-es évek magyar lírájáról tartott tudományos előadást.   

Dr. Deáknéval. Fotó: Magony Martin
Az est háziasszonya, a Békési-növendék, dr. Deákné Tóth Veronika kérdésére, hogy mi a fontosabb számára, az irodalom, vagy a nyelvtudomány – a tanár úr így válaszolt:
"Figyelmeztessük a fiatalokat, akiket bevezetünk a tudomány világába, hogy vigyék magukkal a képzőművészetet, a komolyzenét, a színházat, a költészetet, mert a tudománynak és művészetnek illik együtt lakni bennünk ... Lehet valaki például akár 50-60 éve híres fizikus, azt az ürességet, ami a művészet hiánya benne, nem tudja pótolni! A nyelvészet tudomány. Ha valaki csak tudós, az nem egész ember." (8)

A 2016. áprilisában 80. életévét betöltött dr. Békési Imre professzornak további alkotókedvet és jó egészséget kívánunk!




Jegyzetek
(1) Lásd Nagy L. János: Békési Imre 80 éves (Rektori köszöntő). In Magyar Nyelv 112., 2016. 3. Köszönöm Békési Imrének, hogy a szöveget, megjelenése előtt, a rendelkezésemre bocsátotta, és személyes vonatkozásokkal kiegészítette!
(2) A Tanítók Házába, a kalocsai tanítóképzőben tanuló főegyházmegyei tanítógyerekek számára közakadozásból épített kollégiumba az első 50 képzős diák lakó 1897. szeptember 1-én költözött be. 
Később az intézetet bővítették, ill. gimnáziumi és polgári iskolai diákok is kaptak kollégiumi ellátást. Az iskolák államosítása után, 1950-ben középiskolás diákotthon lett, melyet 1959-ben középiskolai kollégiummá minősítettek, engedélyezve a Hunyadi János Középiskolai Fiúkollégium név viselését. (Forrás: www.iranykalocsa.hu)
(3) Vö. Dr. Romsics Ignác történész beszédével, melyet Dr. Szvétek Sándor tiszteletére, a Hunyadi János Középiskolai Kollégiumban történt emléktábla avatás alkalmából mondott. Kalocsai kollégisták emlékeztek. in Kollégium, 2000/10, 7. p.
(4) VALLOMÁSOK: dr. Bárth János történész, néprajzkutató, nyugalmazott múzeumigazgató. Hírös Naptár.[online] 
http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=cikk&cikk=vallomasok__dr__barth_janos [2016.12.03.]
(5) A tanítóképző intézet történetével volt diákunk, Ács Adrienn foglalkozott. Lásd Ács Adrienn: A kalocsai római katolikus tanítóképző intézet fejlődéstörténete (1856-1957) [online] http://igyk.pte.hu/files/tiny_mce/File/kari_projektek/ut/acs_adrienn_a_kalocsai_romai_katolikus_tanitokepzo_intezet_fejlodestortenete_1856_1957.pdf [2016.12.03.]
A mai nevén Bajai Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája "1856 és 1957 között a tanítóképzőnek adott otthont, 1948-ig egyházi, utána állami kezelésben ... Az utolsó tanítóképzős osztály 1953 őszén indult, a következő évben induló első osztály már leánygimnáziumi osztály volt. ... A közös igazgatás alatt működő négyosztályos gimnázium és a nyolcosztályos általános iskola (egykori gyakorló iskola) 1958-ban felvette az Állami Tizenkétévfolyamos Iskola nevet. Az iskolából 1960-ban Ének-zenei Általános Iskola néven kivált a nyolc általános iskolai osztály, a középiskolai osztályok Állami Leánygimnázium néven működtek tovább. 1972-ben az iskola felvette a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola nevet." 
(6) Békési Imre: Szvétek Sándor szerepe tudományos érdeklődésem irányában. kézirat, 2016
(7) Békési Imre, Gulyás Béla (szerk.): A kalocsai kollégiumok millenniumi emlékkönyve 1860-2000. Gulyás Béla, Spori Print V Kft., Kalocsa, 2000., 49 p.
(8) id. Gábor Erika: „Lélekcserélő idők járnak…”. Kalocsai Néplap [online]  http://www.kalocsaineplap.hu/hu/kultura/soulswap [2016.12.03.]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése