2016. december 11., vasárnap

Életvitel tantárgy oktatása

Az Életvitel és gyakorlat új tantárgyként ebben a tanévben lépett be a kerettanterv alapján a középiskolák 12. évfolyamán. A tantárgy három nagy témát ölel fel: a család, otthon, háztartás területét, a közlekedést és az életpálya-tervezést. Oktatása gimnáziumunkban mindkét félévben két teljes napon keresztül történik (projektnapok). Az egyes témák ismertetésére hozzáértő szakembereket hívunk a város különböző intézményeiből: ők tartják az elméleti oktatást, vezetik a gyakorlati foglalkozásokat. Az elsajátított ismeretek számonkérésének formája a referátum vagy vázlat, melyhez reflexió kapcsolódik. Az osztályzatok kialakítása a kapott érdemjegy és a tapasztalt aktivitás alapján történik. 
Az első projektnapunkon szerzett tapasztalatairól, élményeikről résztvevőként, a tizenkettedikes Szalatnay Anna, Tóth Anasztázia és Matos Lili számol be. Katona Réka pedig két előadónkat kapta mikrofon végre. A fotókat Magony Martin készítette.

Szalatnay Anna


Az életviteli napok keretében pénzügyi szakembereket is hallgattunk, Markella Viktort a kalocsai OTP Bank, Lakatosné Nagy Krisztinát a K&H Bank fiókvezetőjét, illetve munkatársát, Vida Mónikát, akik az öngondoskodásról, a háztartásról és a korszerű pénzkezelésről beszéltek nekünk.
Az előadóktól gyakorlatias tanácsokat kaptunk. Láthattuk, hogyan működik egy háztartás pénzügyileg, és hogyan tudjuk ésszerűen beosztani jövedelmünket. Felhívták a figyelmünket, hogy milyen fontos költségvetést készíteni, és előre gondolkodni, megtakarításról gondoskodni (pl. egy váratlan helyzet esetére).
Arra is buzdítottak, hogy már most vegyünk részt családunk gazdálkodásában is, és kérdezzünk bátran szüleinktől, hiszen nemsokára már önálló háztartásban fogunk élni. A tervezéssel kapcsolatban kiemelték a haladáshoz szükséges rövid és hosszú távú célok megállapításának fontosságát. Nekem a foglalkozásokban szemléletességük, gyakorlatiasságuk tetszett a legjobban.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kalocsai kirendeltségének vezetője, Péjó Zolán a tudatos fogyasztói magatartással, vásárlók tizenkét pontjával ismertetett meg bővebben bennünket. Takarékosságra és a hazai piac támogatására ösztönözött - többek közt - bennünket. Humorosan és érthetően fogalmazva fegyverzett fel minket a következő bevásárlásra. Ezek, a mindennapokra adott praktikus tanácsok jól jönnek már most is, és, biztosan, majd felnőtt életünk során is.

Tóth Anasztázia


Bálint Sándorné ifjúsági védőnő előadásában a családról beszélt. Megvilágította, hogy annak léte milyen fontos, hisz az egyén világról kialakított képében a szerepe meghatározó. Tudatosította bennünk azt is, hogy a felmerülő problémák megoldásában kérjünk segítséget. Hasznosnak ítélem az elhangzottakat, ha gyermekem lesz, akkor figyelni fogok arra, hogy minél kevesebb stressz érje. Igyekszem majd neki minden este esti mesét olvasni, ahogy azt szüleim is tették annak idején, és mindent megteszek, hogy kapcsolatunk személyes és bizalmas legyen. Segíteni fogok neki problémái megoldásában és a nehéz döntéshozatalaiban.

Szerintem manapság egyre több olyan család van, ahol, a házastársak válása miatt, a szülő-gyerek viszony megromlik. Én olyan családot szeretnék alapítani, ahol a bizalom a legfontosabb. Ritka mostanában az olyan házasság, ami egy egész életen át tart, mint régen a déd- vagy ükszüleinknél. Sok embernek nem fontos már a család, a családalapítás, életükben az egzisztenciális dolgok vannak előtérben, s gyakran csak 30-40 éves korukban szülnek gyereket/ válnak apává, mert csak addigra tudják  az általuk elképzelt, megfelelőnek gondolt életszínvonalat kialakítani.
Ugyancsak Bálint Sándornéval beszéltünk a stressz okairól, káros hatásáról, illetve kezelésének lehetőségeiről is. A stressz egy traumatikus esemény, konfliktus vagy egy bizonytalan, veszélyes (kihívást jelentő) helyzet hatására alakul ki. Felhívta a védőnő a figyelmünket arra, hogy ez az állapot, tartóssága esetén, betegségek kialakulásához vezet.Az előadás sok új információt nyújtott számunkra, leginkább abban, hogy megtudhattuk, mit tehetünk a stressz ellen. Szerintem, minden ember igyekszik így vagy úgy csökkenteni a stresszt az életében. Ezért jó nekünk a mindennapos testnevelés, vagy az, hogy rendszeresen járunk futni, kondizni, stb. A stresszt levezethetjük mg pl. rajzolással, túrázással, vagy akár egy baráti találkozással, beszélgetéssel is.



A környezet- és egészségkultúra, aktív egészséges életmód és egészségvédelem, higiénia témakörben szó volt arról, hogyan tarthatjuk fent az egészséges életmódot, illetve, mivel kockáztatjuk egészségünket, s hogyan hat ki ránk a helyes és tudatos táplálkozás. Az előadó szerint fontos egészségünk megőrzésében a tisztaság fenntartása, de a védőoltások beadatása is. Az egészséges életmódhoz szükséges a megfelelő étrend kialakítása. Figyelnünk kell az egészséges és rendszeres táplálkozásra.

Segítség ebben az, hogy manapság nagyon könnyen hozzá lehet jutni  az egészséges ételekhez. Meglátásom szerint napjainkban egyre több ember megy a szabadba és sportol. Szerintem példaértékű az, ha valaki időt szán a mozgásra, így keresi az örömét - ahelyett hogy leülne otthon a kanapéjára és felbontana egy tábla csokit ... Persze, szükség van pihenésre is, de azt lehetőleg ne így tegyük meg, hanem úgy, hogy korábban fekszünk le. Ne a sok kávéval, energiaitallal pörgessük fel az agyunkat, mert így sosem tudunk kikapcsolódni, ruccanjunk ki inkább a természetbe, a közeli parkba, menjünk el a családunkkal egy napra kirándulni. Ezek olyan dolgok, amik az embert mentálisan és fizikailag is egyaránt pihentetik és ugyanakkor élményekkel töltik fel.

Matos Lili 



Az életvitel tanóra keretében lehetőségünk volt végighallgatni Sánta Bélánét, aki a nélkülözők támogatásáról tartott előadást. Teljes - és szomorú képet kaptunk Tőle a magyarországi szegénységről, azokról, akik szűkös körülmények között élik mindennapjaikat. Számomra érdekes volt az előadás, hiszen alaposan megismerkedhettünk a szegénység jelenségével, s bepillantást nyerhettünk a nélkülözők túlélési stratégiáiba.

A Hivatali ügyintézés c. program keretében ügyfélkapu nyitására volt lehetőségünk Anisityné Maros Ildikóval és kolléganőivel, akik a NAV-tól érkeztek hozzánk. Megtudtuk, miért is érdemes regisztrálni, és azt, hogy hogyan és miben segít nekünk majd ez a szolgáltatás a későbbiekben, pl. a továbbtanuláshoz szükséges felvételiben. Az Ügyfélkapu felhasználói, a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba tudnak lépni az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel, ezen kívül ide érkeznek a hivataloktól kapott dokumentumok, értesítések, és itt tudjuk mi si feladni a saját dokumentumainkat a számukra.


A szakemberek előadásai mellett lehetősége volt a diákoknak is arra, hogy egy-egy választott témából önállóan referátumot készítsenek és előadják. Az osztályomból három tanuló munkáját emelném ki, akik éltek ezzel a lehetőséggel. Temesvári Kittitől a média és a reklámok szerepéről hallhattunk. Bemutatta ezek hátrányait, illetve elemezte befolyásoló hatásukat a társadalomra. Kun Anasztázia előadásában a népművészetről volt szó. A ruhabemutató mellett még süteménnyel is megkínált bennünket, így  még "ízesebbé" varázsolva előadását. Végül Dusnoki Csabától bepillantást nyerhettünk a mezőgazdasági termelés világába. Csaba elmondhatja magáról, hogy érdekelt a témában, hiszen családi vállalkozásukon belül aktív részese a munkálatoknak. Rendkívül hasznosnak találtam az előadásokat, hiszen az élet olyan területeiről hallhattam érdekességeket, melyek nem kerülnek szóba a hétköznapi beszélgetéseim során. 


Katona Réka riportja Lakatosné Nagy Krisztinával pénzügyeinkről, gazdálkodásunkról


Névjegy: A Szent István Gimnázium elvégzése utána Veszprémben, az informatikus mérnöki karon, majd Dunaújvárosban, közgazdász marketing szakirányon folytatta felsőfokú tanulmányait. 2004-től, vállalkozói tanácsadóként kezdett dolgozni a K&H Banknál. A GYES-ről visszatérve először Tolnán, majd pedig Kalocsán lett fiókvezető.

- Már a gimnázium tanulójaként is érdeklődött a pénz világa iránt? 
- Akkor még nem gondolkoztam azon, hogy milyen irányban szeretnék továbbtanulni. Vállalkozó családban nőttem fel, s ezt - az állandó pörgéssel járó életformát - ismertem és szoktam meg. A pályaválasztásomat is ez hozta magával. Marketing szakirányon végeztem, ez áll hozzám közel a közgazdaságtanon belül. A mai napig tovább képzem magam ezen a területen. Az, hogy csak a pénzgazdálkodással foglalkozzam, nem nekem való, mert túl „száraz”.
- Mit gondol, az előadásaik mennyire voltak hasznosak számunkra, fiatal felnőtteknek?
- Szerintem, az világossá válhatott számotokra, hogy érdemes már most elgondolkodnotok a pénzügyeiteken, és megismerkedni az ahhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakkal. De ahhoz, hogy megértsétek és használjátok a banki szolgáltatásokat, ki kell azokat próbálnotok! Teljesen mindegy, hogy melyik bankot választjátok, azt, hogy a pénzzel hogy kell bánni, csak úgy fogjátok megtanulni, ha csináljátok. A tapasztalatból való tanulást mindig komolyan gondoltam, pl. amikor az unokahúgaim itt, a gimiben első évesek lettek, nyitottunk számukra egy folyószámlát, amit, a mai napig ők kezelnek. Vegyétek figyelembe, hogy amikor elkerültök egyetemre vagy főiskolára a szüleiteknek egyszerűbb lesz a számlájukról utalni, s a pénzhez így ti is bármikor hozzáférhettek. Nem biztos, hogy minden hétvégén haza tudtok vagy akartok jönni, hogy személyesen kérjetek zsebpénzt. 
Fontos, hogy megtanuljatok takarékoskodni is, nem tudhatjátok, hogy mi fog történni a jövőben. Lehet, hogy most biztos családi háttér van mögöttetek, de elképzelhető, hogy ez (akár egyik pillanatról a másikra) megváltozik, pl. az egyik szülő elveszíti az állását vagy – ne adj’ isten – megbetegszik. Ha pedig magadra maradsz a „nagyvilágban”, és nem tudod majd, hogyan élj meg, hogyan állj talpra – mi lesz? 
Figyelnetek kell az átverésekre is - akár a hitelekkel kapcsolatban is! Teljesen általános szituációkban, akár egy tévés vásárlás esetében is, bele tudnak rántani minket „a bajba” Mindig gondoljunk bele: ki ad valamit is a mai világban ingyen?! Sokan azt vallják, hogy „a bank lenyúlja a pénzünket”, ami nem így van. Meg kell érteni, hogy a bank is egy vállalkozás, s mint mindenki, mi is a nyereségből élünk: abból fizetjük a munkavállalóinkat. 
- Milyen tanácsai lennének számunkra fiataloknak/milyen tapasztalatai vannak a pénzzel való bánásmódunkról?
- Érdemes használnotok a Mobilbankot, ezt az okos telefonon futó alkalmazást: kényelmes, bárhonnan könnyen kezelhető is, én is ezt használom. Továbbá, nagyon szívesen várunk benneteket a bankban, eltölthettek akár egy-két órát is, megismerhetitek a rendszereinket, az értéktárat. Én egyébként már a kisfiamat is behoztam, megbeszéltük az ovisokkal, hogy eljönnek a csoportjukkal és megnézik a pénzintézetünket – szerintem, nem lehet elég korán kezdeni a pénzzel való ismerkedést! 
Szerintem érdekes még, hogy hogyan kell megkülönböztetni a hamis pénzt a valóditól. Tudunk nektek mutatni egy-két dolgot, amiből meg tudod állapítani, hogy mivel van dolgod.. 
- Mire hívja fel figyelmünket a gazdálkodásban a továbbtanulással kapcsolatban?
- Én még azt is ajánlanom, hogy ahová mentek továbbtanulni, akkor ott inkább vegyétek meg a lakást, és annak a hitelnek a törlesztőjét fizessétek. Tegyük fel minden hónapban fizettek az albérletre 40 ezer Ft-ot, ami éves szinten közel 500 ezer Ft, ezt effektíve kidobjátok az ablakon. Jó persze nem teljesen, mert laktok valahol, de ugyanennyi pénzből már fizethettétek volna a saját lakásotokat is, ha pedig nincs rá szükséged, akkor eladtad. És ezt már egyre többen csinálják, ez egy jó befektetés.


Katona Réka riportja Csupor Zsolt Jánosnéval a fogyatékkal élők segítéséről



Névjegy: Közgazdász, gyógypedagógus, a Kalocsai Nebuló EGYMI intézményvezetője 2011 óta. Vezetése alatt vált a Speciális Iskolából módszertani intézmény. Munkatársaival megszervezte az utazó gyógypedagógiai hálózatot, melyen keresztül a Szent István Gimnázium SNI tanulói is segítséget kaphatnak. 2008-től a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, 2011-től a Szegedi Tudományegyetemen tanít a gyógypedagógus-képzésben.


- Miért lett gyógypedagógus?
 - Nagyon sok gyógypedagógus esetében lelhető fel személyes érintettség, ez az esetemben is így volt. Volt a tágabb környezetemben is agyhártyagyulladás következtében értelmi fogyatékos személy, aki rendkívül kötelességtudó, megbízható volt, és gyermekként is nagyon szerettem. Nevelőszülőként pedig családunkban neveltünk több éven át egy értelmi fogyatékos kislányt, akinek igyekeztünk minél több fejlesztést biztosítani, de nagyon nehezen találtunk hozzá szakembereket. Volt olyan, hogy - heti négy alkalommal - Bajára hordtuk, s olyan is, hogy Budapestre utaztunk kétszer 3 órát, hogy ott részt vehessen egy háromnegyed órás foglalkozáson. Ekkor érett meg bennem az elhatározás, hogy gyógypedagógus leszek, és majd én segítek rajta! (Azóta már tudom, hogy bárkin tudok segíteni, de a gyermekemen szülőként igen, gyógypedagógusként nem. Szülőként ugyanis másképp éljük meg a dolgokat, máshová helyezzük a fejlesztési célokban is hangsúlyt. Az viszont biztos, hogy empatikusabban tudok a szülők felé is fordulni, jobban átérzem a nehézségeiket, küzdelmeiket, fájdalmaikat.)
- Miért van szükség gyógypedagógusokra?
- Szerencsére, a fogyatékkal élő gyermekeknek most már sokkal több joguk és lehetőségük van, mint évtizedekkel - vagy akár csak évekkel - ezelőtt is. Korszerű jogszabályok és a fejlesztésükhöz modern terápiás eljárások vannak. A korai diagnosztikának köszönhetően egyre korábban, s egyre hatékonyabban tudnánk segíteni - ha elegen lennénk. Az ellátó szakemberek száma azonban országosan nagyon kevés.
- Hogyan sajátítható el ez a hivatás?
- Gyógypedagógussá válni nem könnyű, hiszen orvosi, pszichológiai, jogi -szociológiai és pedagógiai ismeretekre egyaránt szükségünk van. Nehezítő körülmény az is, hogy az országban csak négy helyen (Budapest, Győr, Kaposvár, Szeged) van képzés. A tananyag tehát sok, de sokszínű is. A képzés ugyanakkor rendkívül gyakorlatias, a feladatok gyakran sok kreativitást igényelnek - mint ahogy később a pályán való tevékenység is. Sokfélék a tünetek, a problémák, az esélyek és a lehetőségek, tehát a gyerekek: így nagyon kreatívnak kell lenni. Nem egy monoton szakma...

- Mi a nehéz a gyógypedagógiában?
- A legnehezebb talán az, ha látjuk a megoldást, de valaki nem működik együtt. Például ha a szülő nem tartja be a javaslatokat, és így nem érjük el a várt eredményt. Az is nehéz - bár érthető -, ha a szülő túl magas elvárásokat támaszt gyermeke felé, és így nem tud örülni a kisebb eredményeknek. Egy gyógypedagógus munkája nem csak 8-tól 4-ig tart és nem csak egy adott életkorra korlátozódik. A gyógypedagógus-képzésben a hallgatókat minden életkorú ember ellátására, az élet szinte minden területén igyekeznek felkészíteni. De talán épp ettől érdekes és változatos a munkánk.

Néha még nehéz megküzdeni a társadalmi előítéletekkel is - bár ez össztársadalmi szinten sokat csökkent az elmúlt évtizedekben. Azért még mindig igaz, hogy a gyógypedagógus kicsit azonosul is az ellátottakkal és olykor osztozik is az elszigetelődésükben. Éppen ezért fontos számomra, mint intézményvezető számára, hogy oldjam iskolánk és tanulóink társadalmi elszigetelődését. Kiváló munkatársaimmal igyekszünk szemléletformáló, vagy éppen csak a nyitottságot elősegítő programokat szervezni a kisgyermekek, tanulók, vagy épp a város felnőtt lakosság számára. Talán most már kezdenek is kíváncsiak lenni ránk...
Egyre több önkéntes fiatal teljesíti nálunk 50 órás kötelezettségét az érettségihez. Egyszer talán elérjük azt is, hogy szép és akadálymentes iskolában tanulhatnak tanulóink, és talán majd meghívják őket magukhoz, esetleg egy-egy osztályt, pl. kirándulni - a nem fogyatékkal élő közösségek. Műsorainkra, például a Nebuló Napokra is egyre többen érkeznek már. 
- Mit üzen gyógypedagógusként a mai fiataloknak, nekünk?
- Először is vigyázzanak magukra, vigyázzanak majdani születendő gyermekeikre, minimalizálják a lehetséges ártalmakat. De ha mégis fogyatékkal élő gyermekük születne, vagy a környezetükben egy ismerős családban, akkor ne féljenek minél korábban segítséget kérni. A helyzetre ne sorscsapásként tekintsenek, hanem megoldandó feladatként kezeljék. Találják meg az értéket az adott helyzetben, és merjenek úgy is örülni gyermeküknek, aki nem „hiányos”, csak más. 
Másodsorban azt szeretném kérni tőletek, hogy az élet akármelyik területén is találjátok meg a hivatásotokat, igyekezzetek segítő szemlélettel tevékenykedni. Vegyétek észre, ha valakinek több, vagy egyszerűbb információkra van szüksége, legyetek türelmesek és tapintatosak. 
A végzős diákoknak eredményes pályaválasztást, a választott pályán sok-sok örömet és megújulási lehetőséget kívánok! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése