2016. november 17., csütörtök

"Hogyan nem találkoztunk Ady Endrével (és Csokonai Vitéz Mihállyal sem)?"/ A nem- istvános Ady egy verséről

A fiatal Ady Endre. Fotó: PIM
Tudjuk, sok, pályáján később kitűnő diák és tudós tanár tanult - tanított iskolánkban. - Na, de Ady és Csokonai?! Mintha nem lenne az intézet falain emléktáblájuk ... 
"S egyszer, életem csunya fokán/ Pap akartam lenni Kalocsán." - írja Ady Endre Pap vagyok én c. versében. Számunkra érdekes ez az életrajzi epizód: hogyan nem iratkozott be/ át a jezsuiták kalocsai gimnáziumába a zilahi református diák. Izgalmasabb kérdés azonban (s meg is válaszolható), hogy a 18 éves fiatalember miért gondolt az iskolaváltásra, pályamódosításra; mi volt életének az a "csunya foka", mely őt erre indította? Vagy, kedves költője, Csokonai nyomán fantáziált csupán? Kérdéseinkre a vers keletkezéstörténete adhat választ. Témánk felvetéséről, biztos sokaknak - joggal -  Agárdy Gábor klasszikus kabaréja jut eszébe!  :-)




Ady Endre világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költője, Petőfi után, a következő új, korszakalkotó költőnk - jelentőségéhez egészen József Attilg senki sem fogható. Maga is tudta, hogy versei és költői szerepfelfogása mennyire új és eredeti a magyar lírában, ezért első igazi kötetében több önmeghatározást is megfogalmaz (Góg és Magóg fia vagyok én..., Új vizeken járok, 1905). 
Ady önmítoszaiban egyaránt megjelenik a tragikus (a mártíromságot is vállaló) küldetéstudata, ahogy az is, hogy mint költő, senkihez sem hasonlítható. Láttatja magát az igazi magyarként, ős Napkelet álmát megvalósító Góg és Magóg fiaként, az új élet hírnökeként mint az új Messiást, stb.
Az Új versek fölényes, sőt gőgös  ars poeticái után - az 1906-ban írt, idézett verse - "már egy hitelesebb, őszintébb és mélyebb lírai önarckép fölvázolása, ami nemcsak a pénz-motívum egyik jellemző költői hitvallása, hanem a lírai én ekkori egész életérzésének sajátos összegezője, foglalata is." (1.)



A Vér és aranyt (1907), melyben a vers megjelent, a szakirodalom a "beérkezés köteteként" tartja: Ady nemcsak bővíti Az Új versek tematikáját, hanem tovább is fejleszti az ott megalkotott verstípusokat. Sok jeles kortársát e kötete tette költészete elkötelezett hívévé. Újabb költeményeinek egyik nagy újdonsága a pénz művészi témává válása - először irodalomunkban (l. Mi urunk: a Pénz c. ciklus). A pénzről és a pénzvágyról, a polgári világ emberének legfőbb érzelmi mozgatójaként, értékmérőjeként ír, mely az emberi kiteljesedés egyetlen forrása, a boldogság és boldogtalanság lehetősége: „Egy perc és megcsókol az Élet, / Testem vidám, lángoló katlan, / Égnek a nők, a házak, az utcák, / A szívek, álmok. Minden ég / És minden halhatatlan.” (Csak egy perc). 


1908-ban, Fotó: OSZK

A Pap vagyok én c. költeményben (4. vsz.) hasonló értelemben vallja magát a "Pénz hirdetőjének" a pap-szerepben megmutatkozó lírai én. A versben a költői személyiség mitikusan: profán és elfajzott papként jelenik meg, aki valamilyen pogány „üdvtan” hordozója és hirdetője. Ady ezúttal  költői szerepe "mögöttes indítékait is megvallja, s a bibliai utalásokkal, önéletrajzi töredék-elemekkel feldúsítva egy összetett  lírai megnyilatkozást alkot." (1.) Életérzését magyarázzák a biblikus utalások: "Korcs hegyi-beszéd minden dalom / S a hitem: egy pogány hatalom". A szöveg bár jelzőivel – korcs, pogány – ellenpontozza, visszafogja a lírai én felmagasztosítását, rejtett-jelképesen az önmaga „jézusosítását” sugallja a költő. A hegyi beszéd-allúzió a költő erkölcsi felfogásának újszerűségére kívánja felhívni a figyelmet (1.)


A kalocsai jezsuita gimnázium felé. A költő  a biblikus-mitologikus mozzanatokhoz családtörténeti és életrajzi mozzanatokat kapcsol. Ady versbéli állításai – Papoknak ivadéka vagyokPrédikátorék pogány fia – valóságos tények,  ahogy a kalocsai jezsuitáknál folytatandó tanulmányok ötlete is alátámasztható dokumentumokkal. Mint Kispéter András és Koczkás Sándor kritikai kiadása a verssel összefüggésben megjegyzi, "az önmaga – nem konkrét valláshoz, felekezethez kötődő – „paposításának” gondolata sugallhatta a költőnek azt is, hogy önéletrajzának egy kevésbé közismert, kissé rejtélyes mozzanatát is beépítse, belefoglalja a versbe."(1.) 
A költemény 5-6. versszaka így fogalmaz: "S egyszer, életem csunya fokán / Pap akartam lenni Kalocsán. / Rómához állott, kicsi híja, / Prédikátorék pogány fia." Az eseményről egy késői önéletrajzában Ady is megemlékezik: „[…] a szerető alma mater nyolcadikos koromban, […] majdnem elbánt velem, consilium abeundival fenyegetett némely kiderült lumpolások miatt. Nagyon méltatlankodtam. Kalocsára írtam azonnal, hogy én katolikus és jezsuita akarok lenni…” (2.)
Az esetet kiszínezve, Ady Lajos is említi. (3.) Szerinte bátyját és társait ismételt „kocsmázás” miatt fenyegették meg a kicsapással Zilahon. "A költő viszont csak consilium abeundiról, eltanácsolásról, az iskolából való távozásra felszólítás lehetőségéről írt."  (1.)

A Zilahi Ev. Ref. Kollégium

Az iskolai konfliktust kiváltó indítékokat azonban pontosan nem tudjuk, azok felderítése, Kovalovszky Miklós szerint (4.) - a megfelelő dokumentumok hiányában - nem lehetséges. (Arra sincs bizonyítékunk, hogy Kalocsára írt volna.) A költő és (az ő nyomán) öccse "legendásításának" ugyanakkor van valós alapja: "Ady életének valóban volt egy pillanata, amikor katolikus akart lenni, sőt jezsuita." (1.) Mindezt magának, a tizenéves kamasznak, Guba Pálhoz (aki volt nagykárolyi magyartanára, osztályfőnöke) írt levele bizonyítja.



Intézetünk Úri (ma: Hunyadi) utcai frontja a múlt század elejéről

A költő középiskolás történetével kapcsolatban a kritikai kiadás valószínűsíti, hogy "a szándék jelzése el sem jutott Kalocsáig, azt Ady csak volt tanárával tudatta, majd később lemondott róla, nem realizálta." (1.) "Érdekes és jellemző viszont a poétára az is - folytatja a jegyzet -, hogy már hetedikes gimnazistaként elvi indokolást igyekezett találni tervezett elhatározásának magyarázatául, holott .... mindössze a zilahi gimnázium fegyelmi rendjébe ütköző cselekedet motiválta addigi vallási hovatartozásának esetleges módosítására. Sőt: mindezt megtoldotta egy militáns katolikus szerzetes-rendhez való csatlakozás elképzelésével is." (1.)


Kunszery Gyula és Kovalovszky Miklós nyomán Vitályos László felhívja a figyelmet "Csokonai második iskolai pörére s a debreceni kollégiumból kizárt diák elkeseredett kifakadására: „Éljen a törvény, éljenek a törvénytevők, éljenek a törvény alatt valók, éljen a Kollégium! Vesszen ezeknek ellensége. El is vész, Uram! közületek: de felszüli Eger, vagy Kalotsa. Amen” " A Csokonai Vitéz Mihály Emlékezetnek okáért c. személyes írásából vett részlet alapján gondolja azt Kovalovszky, hogy "Ady tervében talán sugalmazó szerepe volt kedves költőjének” (4.) Vitályos megjegyzése szerint azonban "az események utólagos stilizálása a tudatos közösségvállalásnak és a sorsazonosság hangsúlyozásának egyik jele" is lehet.(6.)

Összegzésként megállapítható, hogy Ady e korai levélnek (s magának az életrajzi epizódnak) jelentősége nem önmagában, csak az összefüggéseket tekintve van: "Mintha Ady ezzel is a maga kereső, változtatásokra kész, nem fanatikus magatartását kívánná bizonyítani: Kálvin szirt-lelké-nek, Rómá-nak vagy a Pénz-nek a vonzása mind-mind csak közbeeső mozzanat azon a papi-költői úton, nagyobb dolgokra készülő elhivatottságon belül, amelynek távlatát maga is megnevezi a versben: Szomjazok valami örököt." (kiemelések tőlem - szerk.)(1.)

Felhasznált irodalom:
(1.) Ady Endre Összes Versei III. Költemények, alkalmi versek (1906. jan. 28. - 1907.) Sajtó alá rendezte: Kispéter András és Koczkás Sándor Budapest; Neumann Kht., 2000. http://mek.oszk.hu/05500/05552/html/av0022.html, a letöltés ideje: 2016. 11.15.
(2.) Pesti Futár 1913. dec. 25.; AEÖPM XI. 56. p.
(3.) Ady Lajos: Ady Endre. Bp., 1923., 32 p.
(4.) Kovalovszky Miklós: Emlékezések Ady Endréről I. Bp., 1961; I. 295–298. p.
(5.) A levelet l.: Kovalovszky Miklós: Emlékezések Ady Endréről I. Bp., 1961.; 293. p. és Ady Endre levelei I. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Belia György. Bp., 1983., 45 p.)
(6.) Ady Endre levelezése (1895-1907). Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Vitályos László. Budapest, Neumann Kht., 2000. http://mek.oszk.hu/05500/05565/html/al0001.html, a letöltés ideje: 2016. 11.15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése