2016. szeptember 12., hétfő

Én/ énkép, önismeret

Ki vagyok én?/ Que sais- je? (Montaigne)

A delphoicától (delphoi jósnő) felelete: Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.”

Az én és az énkép fogalma

Az "én" (szelf) rokon fogalmai: énkép, énfogalom, énreprezentáció, énséma, önértékelés, önbecsülés. Ezek valamilyen módon mind a személy önmagáról való gondolkodását és önmagához való viszonyát fejezik ki (Kőrössy, 2004).




Az én funkciói:
· jelentést, értelmet ad az egyén tapasztalatainak,
· szervezi a gondolatokat, érzelmeket, a viselkedést,
· motivál a cselekvésre: tervet készít, ösztönzőket biztosít,
· mércét állít az egyén számára.



Az énkép forrásai:
· a saját, önálló kezdeményezések, cselekvések során szerzett tapasztalatok,
· a szociális környezet (szülők, pedagógusok, barátok) visszajelzései,
· a kortársakkal kapcsolatos, a társas összehasonlításból származó élmények.

A tapasztalatok hatására folyamatosan változik: az új információkat beillesztjük énképünkbe, ennek hatására pedig megváltozik, ahogyan önmagunkról gondolkodunk, ahogyan jellemezzük magunkat. Jellemzője az is, hogy stabilitásra törekszik, és ennek érdekében olyan információkat enged be, amelyek összhangban vannak az egyén önértékelésével.
Az énkép kialakulásában Rogers (1951) szerint a környezet szerepe döntő, ugyanis a társak reakciói, visszajelzései és minősítései révén jön létre a saját magunkra vonatkozó élmények mentális képe.

Az énnel kapcsolatos további fogalmak, egymáshoz való viszonyuk:

  • „Az önértékelés az énkép szubjektív vetülete, amely kifejezi az egyén önmagához való értékelő viszonyulását, és jelzi az önelfogadás mértékét” (Berentés, 2012). 
  • A reális énkép és önértékelés birtokában alakul ki az önbecsülés. Az önbecsülés kifejezi, hogy a személy mennyire képes elfogadni és szeretni önmagát, mennyire törődik saját szükségleteivel és ez milyen magabiztosságot ad a számára. Az önbecsülés két összetevője az önelfogadás és az önbizalom. 
  • Az önelfogadás egy belső érzelmi élmény, önmagunk minősítés nélküli elfogadását jelenti, kifejezi önmagunkról való gondolkodásunkat, saját pozitív és negatív tulajdonságainkhoz való viszonyunkat. Az önelfogadás kialakulásában nagy szerepe van a korai nevelői, környezeti hatásoknak (Berentés, 2012). 
  • Az önbizalom a személy belső megélése, hogy mennyire mer hinni saját fizikai, emberi és szakmai erejében, kompetenciájában, erőforrásaiban, melyek képessé teszik bizonyos tevékenységekre, működésre. Az önbizalom adott helyzetben értelmezhető.

Az énkép aspektusai:
Aktuális énkép: hogyan önmagunkat a jelenben jellemezzük a valódi tapasztalatainkat alapul véve.· Vágyott tulajdonságaink alkotják (amilyenek lenni szeretnénk). A számunkra fontos személyek értékeivel való azonosulások eredményeképpen formálódik.
Az ideális énkép: ösztönzőleg hat a személy fejlődésére, amennyiben közel esik az aktuális énképhez, de annál kissé pozitívabb és reálisan elérhető célokat takar. Ha azonban az aktuális önjellemzés és a vágyott ideál közötti különbség túl nagy, akkor szorongás, depresszió stb. alakulhat ki.


Az önismeret

Önismeretünk a magunkra vonatkozó tapasztalatok összessége, amely beépül az énképünkbe, személyiségünk struktúrájába, majd viselkedésünk, gondolkodásunk és reakcióink változásaihoz vezet. Az önismeret nem egy végleges állapot, hanem az életünk során folyamatosan változik, azáltal, hogy egyre több területen tudjuk kipróbálni magunkat és egyre több emberrel kerülünk kapcsolatba.

Önismeretszerzés módjai, forrása a többi ember vagy saját tapasztalatunk:
  • Metakommunikációs jelzések helyes értelmezése. 
  • Őszinte, segítő barátokhoz, csoportokhoz tartozás. 
  • Család segítsége, támogatása. 
  • Kritikus helyzetekben szakember felkeresése (pszichológiai tanácsadás). 
  • Önismereti igény, önismereti csoportban való részvétel. 
  • Pszichológiai kultúra tanulmányozása (film, színház, könyv). 
  • Önmegfigyelés.

Az önismeret fejlesztésének legismertebb modellje a Johari-ablak (Joseph Luft és Harry Ingham (1976, idézi Rudas, 1997) 



Önismeret birtokában a személy
·sikeresebben oldja meg problémáit,
·hatékonyabban kezeli társas kapcsolatait és konfliktusait,
·képes tudattalan késztetéseit feldolgozni,
·kudarcok után új célt találni
·testi-lelki betegségből könnyebben kigyógyulni.

Önismeret nélkül nem érthetjük meg a körülöttünk lévő világot, ez az alapja embertársaink megismerésének. Az érett személyiség magas fokú önismerete segíti önmegvalósítását. Az önismeret és helyes önértékelés hozzájárul a boldog és sikeres élet kialakításához, a lelki egészség megteremtéséhez.

Szakirodalom, források:
http://endoblog.hu/endometriozis-blog/az-onismeret-haszna
www. wikipedia.hu
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_pszichologia_es_szemelyisegfejlesztes_i/tananyag/JEGYZET-16-2.4._Enkep_es_onismeret.scorml
Rudas János (1997): Delfi örökösei. Gondolat-Kairosz Kiadó, Budapest.
Dr. Kőrössy Judit: Énkép és éntudat fejlődése. In: Pszichológia tanároknak. Szerk. N. Kollár K., Szabó É. Osiris Kiadó, Bp. 2004. 51-73.




Könyvek, melyek segíthetnek az önismeretben

„– Hogy tudsz mindnyájunkat lepipálni? Van annyi eszem, mint neked. Dolgozom annyit. Éjjel ég a lámpám. Csak szerencséd van – mondja Sullivan.
– Nézz ki – mondom−, nézz ki az ablakon! Mit látsz? – Az utcát – feleli. – Az utcát? – mondom. – Az utcát – mondja. – Mi másnak nevezzem? – kérdi tőlem.
– Mi másnak nevezd? – kérdem tőle. – Útnak – mondom. – Valahova visz.”
( Popper Péter: A belső utak könyve, Saxum Kiadó, 1981)




Ha úgy érzed, szükséged van támogatásra ahhoz, hogy elhatározd magad bizonyos lépésekben, akkor szerezd be valamelyiket az alábbi ösztönző könyvek közül! Nemcsak a mindennapokhoz adnak lendületet, hanem segítenek feloldani a belső bizonytalanságot, és megtanítanak arra, hogyan nyerheted vissza a belső egyensúlyod.

Almási Kitti: Bátran élni (Kulcslyuk Kiadó). „Visszatekintve sokszor bánod azokat a helyzeteket, amikor nem éltél egy adandó lehetőséggel? Rosszul érzed magad, ha nem teszed meg azokat a dolgokat, amik igazán fontosak számodra? Amik által igazán az lehetsz, aki lenni szeretnél? Többek között ezekre is megoldást nyújt Almási Kitti legújabb könyve, és megmutatja azt is, hogyan vetkőzd le a gátlásaidat, és oszlasd el félelmeidet.

 

F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam (Háttér Kiadó). „Az aktuális problémák megoldására tökéletes segítséget nyújt a könyv, lehetővé téve a rendszeres önismereti munkát. Nemcsak a negatív gondolkodás elhessegetésében segít, hanem megoldási-fejlődési utakat is mutat."


Popper Péter: Lélekrágcsálók (Kulcslyuk Kiadó).„A szerző könyvében sok régi történeten, nagy gondolkodók örök igazságain és a saját emlékeiből komponált úton vezeti végig az olvasót. Az előadások hétköznapi témákat dolgoznak fel: életvágy, bánat, boldogság, hazugságok, őszinteség, család, pánik. A létünkben minden mindennel összefügg - vallja Popper Péter -, de ha szerencsénk van, képesek leszünk felismerni és megszelídíteni lelkünk rágcsálóit”.




Bagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak? (Kulcslyuk Kiadó) „Mindenképp ajánlom azoknak, akik szeretnének minél jobban örülni az életnek, akiknek fontos, hogy jót tegyenek másokkal, vagy akiket érdekel, hogy mi a boldogságnövelés tízparancsolata.” 


Mohás Lívia: Ki vagy te? (Sziget Könyvkiadó). Önismereti könyv önjáró fiataloknak. Az élet dolgai c. sorozat új kötete a kamaszokhoz - és természetesen szüleikhez, tanáraikhoz szól. Sok humorral rajzolja meg a nemi élet, iskolai problémák megannyi esetét, s nem szűkölködik a tanácsokkal sem. 

Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése