2016. április 7., csütörtök

Színpadi előadás létrehozása (dramatizálás 1.)

1. MÓDSZEREK:
1.1. ELŐRE MEGÍRT SZÖVEGBŐL (SZÖVEGKÖNYVBŐL) KIINDULVA, a dramaturg a rendezővel megírja a dialógusokat/monológokat és a színpadi instrukciókat magában foglaló szövegkönyvet, majd a próbák során a színészek betanulják a darabot. (próbarend: a rendezői elképzelések bemutatásától a javító próbáig).
1.2. IMPROVIZÁCIÓK SEGÍTSÉGÉVEL, a mozgásból és rögtönzésből kiinduló próbamódszerrel, KÖZÖS DRAMATIZÁLÁSSAL.


2. A FELDOLGOZANDÓ MŰ VAGY MŰVEK KIVÁLASZTÁSA. A választott anyagnak ki kell állnia a DRAMATIZÁLHATÓSÁG próbáját is, melynek feltétele:
- van megfelelő drámaisága? Vagyis: jelen idejű cselekvésábrázolásnak hat-e, hordoz-e emberi léptékű, emberi mértékű, megváltoztatásra váró alaphelyzetet (konfliktus)?

- sűríthető-e a cselekménye, s megjeleníthető-e színpadi formában?


3. A KIVÁLASZTOTT MŰ MEGVITATÁSA

· Tisztáznunk kell, mi mindenről szól nekünk a kiválasztott történet. Miről szólhat másoknak? Mit akarunk és mit tudunk elmondani vele? (míg a rendező újra felolvassa a művet, a többiek a történet minden figuráját és minden helyszínét lerajzolják (nem szöveggel) jelölik.

· Sűríteni, tehát a lényegre kell redukálni a történetet. Ehhez célszerű megválaszolni a következő kérdéseket:

· Melyek a kihagyhatatlanul fontos szereplők? Legalább ennyien kell, hogy legyenek a játékban, vagy egy-egy embernek több szerepet is kell majd játszania.

· Melyek a többszörözhető figurák? Olyan alakok, akiket megemlít a történet, s akiknek megvan a történetben elfoglalt pontos helyük is, de ezt a dramaturgiai posztot több alakkal is be lehet tölteni.

· Lehetnek-e újonnan beiktatandó alakok? A történetben meg sem említett, de a csoportnak kedves, vagy a majdani játék szempontjából hasznosnak ítélt figurák.

· Melyek a föltétlenül szükséges helyszínek? A lehetséges végső csökkentésig kell elmenni

· Vannak-e föltétlenül használandó vagy megjelenítendő tárgyak? Mik ezek? És milyen tárgyak játszhatnak még fontos szerepet?

· Hol vannak fordulópontok a történetben? Mi eredményezi a szándékok átrendeződését és az esetleges kívánságbéli irányváltásokat? Ki változik legnagyobbat? Egyszerre változik mindenki? Hogy viszonyulnak ezek a változások egymáshoz a térben, amely most az időt modellezi?

· Hogy változnak az erőviszonyok? A szereplők - önnön hatalmukat és cselekvési lehetőségeiket tekintve, fölé- illetve alárendeltségét illetően ki mekkora egy-egy jelenetben? Meddig akkora? Mikor kezd „süllyedni”? És ha most nem a saját szemszögünkből, hanem egy-egy szereplő szemszögéből nézzük?

· Emlékképek. Ha végiggondoljuk a történetet, melyik kép foglalkoztat bennünket leginkább? Melyik villan be legerősebben? Kik, hol, mit tesznek épp?

- Mit lesz majd jó játszani?

Felhasznált irodalom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése