2013. december 2., hétfő

„A verbális pisztoly” ‑ Mi az a slam poetry?

„Költőnek lenni és verseket hallgatni nagyon <raj>” A slam poetry egy alulról szerveződő esemény: előadói költészeti verseny. A résztvevők pár percben saját műveiket, verseiket adják elő, s a produkciókat a közönség helyben értékeli.


„Mutatnék pár dolgot neked arról, hogy a nyelv milyen,/ de nem a Chomskyból indulnék ki, maradjunk ennyiben.” A villámköltészetnek, szóritmusolásnak (Molnár Péter) magyarított műfaj összemossa a költészetet és a hip-hopot líra és előadóművészet egyszerre. Hasonlít a raphez, amennyiben az utca nyelvén szól, aktuális témákról, hétköznapi emberektől, s a versek gyakran zenei kísérettel hangzanak el. Színház, mert a slammerek, a szavakon kívül testük valamennyi kifejezőeszközét is bevihetik az előadásba. Az élő mű-fajokat idézi az erős kommunikatív jelleg, vagyis, hogy az alkotó közvetlenül szólítja meg közönségét, s a hallgatóság, olykor zajosan, azonnal tetszést nyilváníthat. A versek bemutatásában az előre megtervezett, begyakorolt elemek keverednek az improvizatív megoldásokkal. A slam leginkább mégis költészet, mert szövegei ritmusosak, rímesek, s a költészet egyéb eszközeit is használja. Beszédmódjában nagy szerepet kap a nyelvi lelemény és a humor.

„A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene, ja, kérdés, hogy átérzed-e.” Mint önálló előadói műfaj, a múlt század nyolcvanas éveinek közepén jelent meg Amerikában, egy építőipari munkás, önjelölt költő, Marc Kelly Smith („Slam Papi”) kezdeményezésére. Magyarországra megszületése után több mint húsz évvel jutott el a műfaj; rapperek, „hagyományos” költők és hangköltők kezdték meghonosítani. Legismertebb művelői ma az Akkezdet Phiai, illetve Süveg Márk (Saiid). Ma már a szóritmusolás széles körben ismert, a klubok, szórakozóhelyek alkalmi rendezvényein túl, országos bajnokság is van. Az Irodalmi Jelen kulturális és művészeti folyóirat pedig idén középiskolásoknak szóló versenyt is szervezett. 

„visszahelyezi eredeti, hangzó közegébe a szövegek előadását és befogadását” – mondja Szkárosi Endre, aki a slam poetry-t a költészet egyfajta továbbélési lehetőségének tartja. Valóban, az előadói költészeti verseny szóban és leginkább élőben hatásos. Ugyanakkor az irodalmi közéletben ma még nem egységes a műfaj megítélése: sokan csak a dilettantizmus előtörését, múló divatjelenséget látnak benne.

„Lehet fanyalogni, a magas művészet állagát óvni, de a slam poetry egyre bővülő közössége látszólag nem akar többet, mint hogy létezzen és működjön az a szabályaival együtt is kötetlen fórum, ahol a szó súlyát közvetlenül mérheti meg bárki, aki hallgatóságnak szegődik.” ‑ sommázza a jelenlegi helyzetet Somfai Barbara.




További információk: 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése